A szűrés életet ment – mégsem élünk vele
Néhány évtizede még kötelező volt a tüdőszűrés, ma viszont bizonyos korban csak térítés ellenében végzik a vizsgálatot. A tébécét ugyanis, aminek korai felismerésére szolgált, sikerült visszaszorítani. Ahogy azt dr. Barok József háziorvos mondta, a tüdőgümőkór, amit Morbus hungaricusnak, azaz magyar betegség is neveztek, igen nagy számban fordult elő, ezért tették kötelezővé. Aki nem vett részt a vizsgálaton, azt megbüntették, sőt akár elő is állíthatták. Ma már a tüdőgümőkór ritka betegség lett, elenyésző a veszélye. Más esetekben, például daganatos megbetegedéseknél viszont az időben elvégzett szűrés életet menthet, ennek ellenére sokan nem veszik komolyan.
A rák nem a halálos betegség szinonimája. Az esetek többségében akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben, olvasható a rakgyogyitas.hu honlapon. Az oldalon arra is felhívják a figyelmet, hogy az elsődleges megelőzést a megfelelő életmód jelenti, a szűrések a másodlagos megelőzés fegyvertárába tartoznak. Persze nemcsak a rák esetében bír nagy jelentőséggel, számos más betegség korai felismerését is szolgálja. Ennek ellenére a szűrővizsgálatokat hazánkban nem veszik komolyan, hívta fel a figyelmet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is Tolna megyei útján. Mint mondta, az emlőszűrés esetében megyénk kiemelkedő eredményt produkál, országos átlagban az érintettek 40%-a él a vizsgálat lehetőségével, ez az adat a megyében 69%. A méhnyakszűrés 4,4%-os aránya Szócska Miklós szerint tragikus és sajnos átlagosnak tekinthető. A betegségek megelőzésének fontos része lenne az egészségügyi ellenőrzéseken való részvétel, különösen, ha figyelembe vesszük európai viszonylatban vezető helyünket a daganatos eredetű halálozásokban.
Dr. Barok József háziorvos arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy 1997-es minisztériumi rendelet határozza meg azokat a vizsgálatokat, amelyeket térítésmentesen lehet igénybe venni. Ilyen például 18 éves kor felett a látásvizsgálat, 25 éves kor felett az évi egy nőgyógyászati onkológiai szűrés, kétévente prosztatavizsgálat, 45 év felett kétévente emlőszűrés, vagy éppen a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése. A tüdőszűrés 2008. október 1-jétől került be az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok körébe, ez alapján a 40 év feletti biztosítottak évente egyszer térítésmentesen elvégeztethetik a mellkas-szűrővizsgálatot.
Van egy halom vizsgálat, amit a háziorvosnak kellene elvégeznie, de ez nem mindig történik meg, mondja Barok doktor. Az idő kevés, a beteg sok. A gyógyítás sok időt elvesz, nem marad elegendő idő a megelőzésre. Sajnos, a tudatos betegmagatartás is ritka, jellemzően nem megelőzés érdekében kopogtatnak be a rendelőbe a páciensek, hanem akkor, ha már valamilyen tünet gondot okoz számukra. Van törekvés arra, hogy valamilyen módon növeljék az előírt ellenőrzéseken megjelenők számát: tavaly elindult egy úgynevezett indikátorrendszer, amely a háziorvosok ez irányú tevékenységét vizsgálja, a prevenciós munkát minősíti. Lényege, hogy pontokban, illetve forintban mért hatása van annak, hogy egy orvos hány vizsgálatot végzett el, illetve hány igénybevételére ösztönözte páciensét. Ám, ha ő ennek ellenére nem jelenik meg a szakrendelésen, a háziorvos rosszabb „osztályzatot” kap.
A páciensnek ma nem zsebre menő kérdés a szűréseken való megjelenés, legfeljebb a háziorvos ösztökélheti betegét – vérmérséklettől függően némi szemrehányással –, hogy ne mulassza el. A háziorvos szerint úgy lehetne befolyásolni az embereket, ha az életbiztosításnál figyelembe vennék, hogy valaki elvégeztette-e az életkorának megfelelő ellenőrzéseket.
Annak érdekében, hogy ne vezessük a halálozási statisztikákat, ez sem elég. Életmódbeli változásra van szükség, illetve tudatosságra: mindenkinek fel kell ismernie, hogy az egészség nagy érték, amit meg kell őrizni