Üdvözlik és kritizálják is a megállapodást Oroszországgal

Pakson örömmel fogadták a két új reaktorblokk építésére vonatkozó oroszországi megállapodást, a nukleáris szakma szintén üdvözli a döntést, ám a politikai ellenzék kritikával illeti. Összeállításunkat az MTI híreit felhasználva készítettük.

A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodás ügyében. Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja.

A témáról jövő héten előbb a kormány, majd az Országgyűlés is tárgyal. Ezt csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be. Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is – a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító – paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét. Azt is elmondta, hogy versenyképes marad a paksi ár, mert nem a Magyar Villamos Művek, hanem a magyar állam veszi fel a hitelt. Ezzel nő ugyan az államadóság, de azt úgyis sikerült csökkenteni. A tízmilliárd eurós hitelkeretről azt mondta, Moszkva a piacinál – egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál – kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz–magyar szerződés megkötése ellen.

A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának, hangsúlyozta Lázár János, aki szerint a Roszatom – más országok beruházásait figyelembe véve – kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat.

Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését – amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg működésüket –, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy „egy magyar–orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni”.

A Népszabadság A 19 ezres Pakson nincs olyan, aki ne örülne az új blokkoknak címmel közölt összeállítás, amelyben azt írják: „Nem függ kortól, nemtől, kisgyerekek számától vagy pártszimpátiától a paksiak véleménye az atomerőmű küszöbön álló bővítéséről. Mindenki támogatja a beruházást, és az orosz technológiában is megbíznak – hiszen a jelenleg működő blokkok is az ő technikájukra épülnek. Az atomerőmű jelenleg ötezer ember megélhetését biztosítja közvetlenül vagy közvetve.”

A bejelentés óta ostorozzák az ellenzéki pártok az orosz-magyar megállapodást. Íme néhány vélemény a teljesség igénye nélkül.

Az MSZP szerint a miniszterelnök törvénytelenül, a kormányt és az Országgyűlést megkerülve döntött arról, hogy a Roszatom orosz energetikai vállalat két új erőműblokkot építhet Pakson. Józsa István frakcióvezető-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, egyedül döntött az ország energiapolitikáját száz évre meghatározó kérdésben, ezen pedig csak veszíthet Magyarország. Az MSZP-s képviselő szerint a civil társadalom tiltakozása miatt a paksi bővítés lehet a második vízlépcsőügy. – Az atomenergia ma megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban, tiszta energiaforrás, Paks pedig megfelelő előkészítés után alkalmas lehetne a bővítésre, de ami eddig történt, nem megfelelő előkészítés – jelentette ki.

Az LMP Áder Jánoshoz fordul a paksi bővítéssel kapcsolatban, mert indoklásuk szerint a kormányfő kötött megállapodást Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről és ehhez kapcsolódóan egy 3000 milliárd forintos kötelezettségvállalásról, hogy a döntésbe a magyar lakosságnak beleszólást biztosított volna. „Az LMP felelős politikai erőként mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek jövőjükről, a párt társelnökei ezért még a tavaszi ülésszak előtt egyeztetni kívánnak a köztársasági elnökkel.” – írták MTI-hez eljuttatott közleményükben. A tavaszi parlamenti ülésszak első hetében tematikus ülést kezdeményez a paksi erőmű bővítéséről Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, a bizottsággal az őszi ülésszak végén történt egyeztetés után – tájékoztatta a testület az MTI-t.

Az Együtt-PM szerint a kormány állításával szemben nem a magyar adófizetőknek, hanem a Fidesz gazdasági holdudvarának kedvez a paksi erőmű tervezett bővítésének módja. Erről Karácsony Gergely, az ellenzéki választási szövetség politikusa beszélt csütörtökön.   Hangsúlyozta, az erőmű építésének költségeit is figyelembe véve az atomenergia a legdrágább áram-előállítási módszer, aminek költségei a fukusimai baleset hatásai miatt tovább emelkedhetnek. Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor kormányfő azért sietett megállapodásra az orosz féllel, mert még a választás előtt „szerette volna révbe juttatni a saját gazdasági holdudvarát”.

A szakma ezzel szemben üdvözli a döntést. A Magyar Atomfórum Egyesület azt írta, hogy a nukleáris energiatermelés nem jár légkörkárosító szén-dioxid kibocsátásával, és lényegesen csökkenti az ország energiaimport függőségét, növeli az ellátásbiztonságot. A szervezet fontos lépésnek tekinti a magyar-orosz megállapodás megkötését további atomerőmű blokkok létesítésére Pakson. Az orosz nukleáris technológia jól ismert Magyarországon, a jelenlegi blokkok bizonyították megbízhatóságukat, és valamennyi nemzetközi biztonsági felülvizsgálaton kiváló  minősítést kaptak. „Az új blokkok építése kivételes alkalmat jelent a magyar vállalkozásoknak, hogy termékeikkel és szolgáltatásaikkal bekapcsolódjanak ennek a nagyszabású beruházásnak a megvalósításába. Óvatos becslések szerint is ez a beruházás 6-8000 ember számára jelent munkalehetőséget, és járulékos hatásként az oktatás, a szolgáltatások, a közlekedés és a szállítás területén is további munkahelyeket teremt.” – hangsúlyozták.

A Magyar Mérnök Kamara hasonló érveket sorakoztat fel közleményében. Mint írják, üdvözlik a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást. A hazai energetikával foglalkozó szakmai közösségek számára egyértelmű, hogy – összhangban a korábbi parlamenti határozatokkal és a Nemzeti Energiastratégiával – a nukleáris energiatermelésre hosszú távon szükség van. Az atomerőmű-blokkok építése nagy tőkeköltségekkel, viszonylag hosszú előkészítési, engedélyeztetési és építési idővel jár. „A fejlesztés 60 éves üzemidőt céloz meg. Ezért a finanszírozás a kockázatkerülő, rövid idejű és biztos megtérülésre számító kereskedelmi banki környezetben nehezen, vagy csak igen drágán oldható meg. Ezen segít a kormányközi megállapodás, a felelős politikai tényezők stratégiai kötelezettségvállalása.” – hangsúlyozzák. A kamara azt is kiemelte, hogy a hazai részvételi arány maximálása közös érdek, arra a szakembereknek és cégeknek fel kell készülniük.

Megkérdeztük dr. Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatóját, aki azt mondta, hogy az orosz technológia mindig esélyes volt, finanszírozásban pedig nem volt versenytársa. A szakember szerint rengeteg a teendő annak érdekében, hogy ezt a projektet a társadalom számára leghasznosabb módon valósuljon meg. A magyar ipar ma nem képes arra, hogy a beruházásban 40 százalékos beszállítói arányt képviseljen, a szakemberképzésben is elmaradások vannak, tette hozzá.