Az Iszlám Államról írt a paksi szerző

Igen jó visszhangot váltott ki szakmai körökben Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 című kötet, amelyet társszerzőként jegyez Prantner Zoltán. A kritikák szerint magyar szerzők tollából még nem született ehhez hasonló elemzés. A könyv részletesen bemutatja a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját.

A 2013-ban MTA kutatói díjjal kitüntetett Prantner Zoltánt ma már hiába keresnénk az Energetikai Szakközépiskolában. A tanár úr új kihívásra, a továbblépés lehetőségére vágyva némi szegedi kitérő után Budapestre költözött. A fővárosi létet még csak kóstolgatja. Azt mondja, lehet ebből még többet kihozni, de a kutatásait hatékonyabban tudja végezni itt, hiszen minden együtt van: kiváló könyvtárak, levéltárak, minisztériumok. Sőt, ha nem is jutott el kutatási területére, új munkájának köszönhetően, az „jött házhoz”, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi osztályának munkatársaként sok személyes tapasztalatra tesz szert. A tanítással sem hagyott fel teljesen, óraadóként a Kodolányi János Főiskolán is dolgozik. Mindemellett tagja a Honvéd Vezérkar kutatócsoportjának, amelynek feladata elsősorban napjaink biztonságpolitikai kérdéskörének vizsgálata, különös tekintettel a terrorizmusra. Ez nem kizárólag az arab térségre fókuszál, nem úgy a legújabb könyv, amelynek születésénél ő is bábáskodott. A munkamegosztásról azt mondta, Speidl Bianka az Iszlám Állam ideológiájával, vallásmagyarázatával, Vogel Dávid a médiatevékenységével foglalkozott, míg ő és Besenyő János ezredes azzal, hogyan jött létre, kik a meghatározó szereplői, mi alapján definiálja magát államnak… Forrásként az e témában kiadott könyvek, interneten megjelent hírek szolgáltak, amelyeket mindig igyekszik jelentőségükhöz és valóságtartalmukhoz igazodva kezelni.

Zoltán azt mondja, ennek, az önmagát államnak definiáló terrorszervezetnek nem lehet létjogosultsága, olyan szélsőségesen értelmezi az iszlám hitet, hogy még a muszlim államok többsége is elhatárolódik tőle. Létrejötte egyértelműen az amerikai megszállásra vezethető vissza, ezt követően elemi erővel törtek fel az etnikai és vallási ellentétek, ezt és a nacionalista érzelmeket nagyon jól használta ki az akkor még Al-Kaida néven Irakban működő terrorszervezet. Mint mondta, az Iszlám Állam harcosainak harmada külföldi, a legtöbben angolok, franciák, belgák. A terrorcselekményekre azért kerülhetett ezeken a helyeken sor, mert ott van olyan közeg, ahova a terroristák vissza tudtak térni, be tudtak olvadni és elő tudták készíteni azokat. Magyarországon ilyen nincs, de nemcsak ezért nem tartja az Iszlám Állam célpontjának hazánkat, hanem azért is, mert egy ilyen akció legfontosabb eleme a hírértéke. Az, hogy Magyarországot, mint lehetséges célpontot megnevezték, nem fedi a valóságot, hazánkat mint területi határt említették meg, mondta. Beszélt a terrorszervezet médiatevékenységéről is rámutatva, hogy az Iszlám Állam folyamatosan generálja a híreket, s ha úgy tapasztalják, hogy tompul a hatás, még megrázóbb hírekkel jelentkeznek.

– Nemcsak azért követnek el merényleteket, hogy életeket oltsanak ki, bizonyítsák akcióképességüket, rettegést keltsenek, hanem azért is, hogy szítsák a szélsőjobboldali nézeteket, a diszkriminációt, mert így a második-harmadik generációs bevándorló arabok között könnyebben találnak önkénteseket – vázolta Prantner Zoltán, aki úgy gondolja, gazdasági oldalról kellene gyengíteni a terrorszervezetet, azaz megszüntetni bevételi forrásait, illetve szárazföldi fegyveres csapást kellene rájuk mérni. Ám, mint figyelmeztet, vannak veszélyei annak is, ha bekövetkezik az Iszlám Állam totális veresége. Félő, hogy a több ezer európai önkéntes hazatérve hasonló borzalmas tetteket fog elkövetni. A bevándorlás, mint kérdésünkre elmondta, nagyon nehéz ügy, mert a biztonsági kérdéseket és a humanitárius szempontokat kell összehangolni. Tény, hogy a menekültek nem akarnak Magyarországon letelepedni, legtöbbjük majdhogynem azt sem tudta hazánkról, hogy létezik, és az is tény, hogy van kapcsolat a terrorizmus és a migráció között.
Zoltán az ezt firtató kérdésre azt mondja, nem nyomasztja, hogy ilyen lehangoló témával foglalkozik. Ez is egy munka, mondja mosolyogva. Mégpedig mostanság egyre kelendőbb munka. Éppen ottjártunkkor kapott felkérést egy másik kiadótól, hogy írjon egy újabb könyvet az Iszlám Államról. Nem csoda hát, ha munkáin kívül más egyébre nincs sok ideje. Ennek ellenére 3-4 hetente hazalátogat Paksra. A legközelebbi ilyen alkalommal nemcsak a családjával találkozik, hanem olvasóközönségével is: április 16-án, a Csengey Dénes Kulturális Központban mutatja be Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 című kötetet.