Ünnepi est október 23-án Pakson

„Aki magyar, velünk tart!” – ez a jelszó zengett 1956 októberében a magyar városok utcáin. Egy ország – ma úgy mondanánk – mert nagyot álmodni, amikor egyetemisták vezetésével tüntetések sorozata vette kezdetét Debrecentől Sopronig. Ahogy minden városnak, úgy a Paksnak is megvoltak a maga hősei – kezdte ünnepi beszédét Süli János a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az október 23-i városi ünnepi esten, a Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermében.

Süli János arról is beszélt, hogy az 1956-ban a forradalom egy másik fontos jelszava ez volt: „Függetlenség, szabadság!” – Minisztertársaimmal a kormányban ezen, Magyarország függetlenségének megőrzésén dolgozunk. Hiszen ahogy a függetlenséget ki lehet vívni akár egyik napról a másikra – miként az 1956-ban történt –, úgy el is lehet veszíteni azt. A függetlenség, a szuverenitás soktényezős fogalom. Részei a területi épség, a katonai, a pénzügyi, a személyi függetlenség. Habár a függetlenség iránti vágy örök, az, hogy mit érzünk éppen sürgetőbbnek, az attól függően változik, ahogyan a körülményeik változnak – mondta, majd így folytatta: A modern kor egyik kulcskérdése az energiafüggetlenség. Ennek az energiafüggetlenségnek pedig egyik sarokköve ma a paksi atomerőmű, és a két új paksi blokk megépítése, amellyel az évszázad végéig garantálhatjuk hazánkban a tiszta, olcsó és biztonságos energiaellátást. Hazánk adottságait figyelembe véve nincsen más lehetőségünk, hogy elkerüljük a kiszolgáltatottságot, függőséget – húzta alá a miniszter.

Kiemelte, vannak, akik mégis azon munkálkodnak, hogy Magyarország ezt a függetlenséget veszítse el. Függetlenségünk megőrzése érdekében nem egyszer kerülünk konfliktusba. – Hiszen mindig vannak, akik szívesen látnák idegen kézben a hazai energiaszektort, és a stratégiai fontosságú magyar nagyvállalatokat. Mi felvállaljuk ezeket a konfliktusokat, harcolunk a függetlenségünkért, és egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy a mélyzöld jelszavak mögött gazdasági érdek és befolyásszerzési kísérlet áll – hangsúlyozta Süli János.

Arról is beszélt, hogy a szabadságért és a függetlenségért mindenki tehet a maga eszközeivel. – 1956 hősei közül sokan életüket adták érte. Sokan szabadságukkal fizettek azért, mert helyén volt a szívük. Sokakat kisemmiztek, elüldöztek. Sokan menekülni kényszerültek. Ma másfajta módon élünk történelmi időket. Békés úton dönthetünk arról, hogy Magyarország megőrizze-e függetlenségét, haladjon-e tovább a megkezdett úton – húzta alá.

– Paks Magyarország energiaszíve. A paksi atomerőműben termeljük meg a hazánkban előállított áram mintegy felét. A város és az atomerőmű megérdemli a kitüntetett figyelmet, és a kitüntetett gondoskodást egyaránt – mondta, hozzátéve, hogy a kormány Paks és a régió mellett áll. – Látható ez a nagyarányú fejlesztésből, aminek eredménye város- és megyeszerte kézzelfogható. A szemünk előtt válnak valósággá azok a tervek, amiket a Paks II. beruházásra való felkészülés jegyében készítettünk. A város egy évtizede várt ezekre a fejlesztésekre: utak és közterek újulnak meg, gombamód szaporodnak az új épületek: irodák, csarnokok és lakóházak. Haladnak az új városközpont előkészületei. Tudjuk jól: a paksi atomerőmű jövője Paks jövője is. Elemi fontosságú, hogy mindannyian a szívünkön viseljünk az ügyét. Az együttműködés városában azon dolgozzunk, hogy ez megvalósuljon, ne hagyjuk magunkat megosztani, félrevezetni – összegzett.

Beszéde végén gratulált a Pro Urbe Emlékérem és a Tisztes Polgár kitüntetések díjazottjainak, akik – ahogy fogalmazott – szívükön viselik Paks jövőjét, életútjukkal példát mutatnak mindnyájunk számára, és akik a közösséget és a közjót helyezik maguk elé.

A Pro Urbe Emlékérem kitüntetettje Etessy Gábor, aki tősgyökeres paksi, szülővárosában nőtt fel, alapított családot, munkája során pedig sosem feledkezett el arról, hogy lehetősége adatott a helyi polgárok életének gyarapítására. A méltatásban az is elhangzott, hogy Etessy Gábor harminc évvel ezelőtt alapította a Partner Kft.-t, melynek napjainkban is ügyvezetője. A Vak Bottyán Gimnázium egykori tanulójaként kezdettől fogva figyelemmel kísérte a város első középiskolájának helyzetét, az épület tárgyi feltételeit, építészeti állagát, és személyesen is szívügyének tekintette az iskola felújítását. Az iskolaépület új oldalszárnyának megépítésére 1998-ban került sor, pályázat útján. Etessy Gábor kiemelkedő referenciái jelentős mértékben hozzájárultak az iskola modernizációjához. A négy új tanterem megépülése után létszámbővítésre kerülhetett sor a gimnáziumban, és az idegen nyelvek oktatásának komfortosabbá tételére is gondoltak: speciális szaktantermeket alakítottak ki és rendeztek be. Megoldották az évtizedekig gondot okozó közösségi tér hiányát is: az akkori intézményvezető egyetértésével és az Önkormányzat támogatásával megtervezték a díszudvart, s ennek köszönhetően megépült a város legnagyobb, közel ezer fő befogadására alkalmas fedett rendezvénytere. A tornaterem és az iskolai udvar folyamatos technikai karbantartása, festése, a röplabdapálya kialakítása is mind Etessy Gábor és munkatársai, illetve a mindenkori iskolavezetés harmonikus együttműködését támasztja alá. A gimnáziumban létrehozott Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítvány alapító tagjaként 25 éven keresztül végezte hathatós kuratóriumi munkáját. Az évek során több száz tanuló lett az ASE és a PSE versenyzője. Közel harminc éve a PSE elnökségi tagjaként, majd az ASE állandó támogatójaként is szolgálja a sportoló paksi gimnazisták illetve a paksi sportrajongók érdekeit.

Az esten adták át a Tisztes Polgár kitüntetést is, a díjazottak Zuschlag János és felesége Zuschlag-Nepp Éva Katalin, a Paksi Evangélikus Egyházközség vezetői. Mint a méltatásban elhangzott, közösségükben betöltött szerepük, tevékenységük nyomán együtt kapták a jelölést a Tisztes Polgár elismerésre. Zuschlag János a Paksi Evangélikus Egyházközség presbitere volt hosszú évekig. A gyülekezet három éve felügyelőjévé – világi vezetőjévé – választotta, a paksi evangélikus közösségben megosztottság nélkül elismerik tevékenységét, a közösség érdekében végzett munkáját, néha erőn felüli munkavállalását. Különösen nagy szüksége volt a közösségnek a pandémia idején a technikai tudására, melynek révén lehetővé vált az istentiszteletek közvetítése és az online kapcsolattartás. Zuschlag-Nepp Éva a paksi evangélikus gyülekezet 2015-ben megválasztott lelkésze – erős paksi rokoni kötődésekkel. A gyülekezetváltás kezdeti nehézségei után városunk életébe teljesen beilleszkedve tekinti magát paksi polgárnak, aki paksi lelkésztársaival együtt képezi részét városunk spirituális életének. 2020-ban már közösen kísérték figyelemmel az evangélikus templom felújításának munkálatait, melynek forrásaiból nem hiányzott a hívek pénzadománya sem. Mindketten fontosnak tartják életükben a társadalmi szerepvállalást. Zuschlag János a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör, valamint a Borbarát Klub aktív tagja. Informatikai cége, a GovernSoft Kft. révén több civil szervezet számára készített már honlapot támogatásként. Zuschlag-Nepp Éva pedig szívügyének tekinti, hogy a helyi zeneiskola, valamint a Paksi Városi Vegyeskar koncertjei rendszeresen helyet kapjanak az evangélikus templom falai között. A Tisztes Polgár elismeréssel a város megbecsülését fejezi ki az evangélikus közösség, valamint a generációkon keresztül Pakson élő és munkálkodó családok felé is.
Az ünnepi esten irodalmi, zenés műsort adott Sárdy Barbara és Papp Gyula Forr a dalom címmel.

Délután a városháza előtti térre, az 1956-os emlékműhöz várta megemlékezésre az önkormányzat a lakosságot. Ünnepi beszédet mondott Szabó Péter, Paks polgármestere. Az összefoglalóért ide kattintson.