Az új atomerőművi blokkok építkezési fázisa 2022-ben kezdődhet

Süli János, a Paks II. beruházásért felelős miniszter. Fotó: Babai István

A Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársai csütörtökön, a Tolna Megyei Közgyűlés pénteken kapott részletes tájékoztatást a Paks II. projektről. Mindkét helyszínen előadást tartott a beruházásért felelős miniszter. Süli János azt mondta, hogy 2022-ben kezdődhet a két új atomerőművi blokk építkezési fázisa, amelyhez a létesítési engedély megszerzése mellett további feltételeknek is teljesülniük kell.

Mint elmondta, a reaktortartály, az olvadékcsapda gyártási engedélye, épületengedélyek és az alaplemez tervének elkészítése szükséges az építkezés elkezdéséhez. A reaktortartály gyártási engedélykérelmét november 16-án már benyújtották a hatóságnak, amelynek öt hónapja van az elbírálásra – emelte ki a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy a létesítési engedélykérelem beadása után az Országos Atomenergia Hivatal hiánypótlást kért a Paks II. Zrt.-től. – Ezeket áttekintették a Paks II.-es és az orosz szakemberek, és megállapították, hogy minden teljesíthető – mondta Süli János. Arra is kitért, hogy a hatóság alapos eljárása is garancia arra, hogy a lehető legjobb tervek készüljenek, és a legjobb minőségben épüljenek meg az új blokkok.

– A határidőknél fontosabb az, hogy a blokkok 60 évig megfelelő biztonsággal, jó termelési mutatókkal üzemeljenek – idézte a minisztert az MTI, amelynek összefoglalójában az is olvasható, hogy a főépület tervének benyújtásához be kell adni a talajmegerősítés tervét is, amelyre azért van szükség, mert a két új blokk lényegesen nehezebb épületegyüttes lesz, mint az 1982 és 1987 között elkészült jelenlegiek. – Ezért a 3,2 méter vastag, vasbeton alaplemez alatt a talajt cementtejes injektálással meg kell erősíteni. A munkagödör kiásására jelenleg öt méter mélységig van engedély, ez a munka a jövő év első felében kezdődhet – idézte az MTI Süli Jánost.

A miniszter kitért arra, hogy a projekt finanszírozási szerződésmódosítását a magyar és az orosz törvényhozás is elfogadta; illetve beszélt arról is, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint a megújuló energiaforrásokhoz képest az atomerőmű létesítésének ökológiai lábnyoma kisebb. Az atomerőművekhez képest a gázerőművek 40-50-szeres, a szénerőművek 100-szoros ökológiai lábnyommal termelnek áramot. Magyarország a két új paksi blokkal 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást tud kiváltani – mondta Süli János.

A beruházásért felelős miniszter azt is hozzátette, hogy a hálózatra csatlakozás tervezett időpontjait, azaz a 2029-es és 2030-as dátumokat mindenképpen szeretnék tartani.