Szijjártó Péter: Hazánk számára az energiaellátás legolcsóbb, legtisztább, legfenntarthatóbb módja a nukleáris energia
Amikor a Paks II. beruházással létrehozott 2400 MW-nyi új kapacitás belép a rendszerbe, Magyarország a villamos energia terén csaknem önállátóvá válik, s az áramtermelés 90 százaléka tiszta, klímabarát forrásból fog származni – húzta alá az atomenergia jelentőségét Szijjártó Péter Pakson. Hazánk külgazdasági és külügyminisztere azt mondta, a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása, a Paks II. projekt az ellátásbiztonságon túl a térség fellendülését eredményezi majd. Szijjártó Péter a paksi atomerőműben tett látogatása után adott interjút szerkesztőségünknek.
– Nem egyértelmű az atomenergia megítélése, hogy csak két európai példát említsünk: egészen más véleményen van Németország és Franciaország. Hazánk az utóbbival ért egyet, és az atomenergiára kíván alapozni a következő évtizedekben is. Mi ennek az oka?
– Én azt gondolom, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos vita nem szakmai, hanem politikai természetű. Ha kizárólag szakmai alapon nézzük, akkor evidens, hogy az atomenergia tiszta – mondhatjuk, hogy zöld – , fenntartható, olcsó és biztonságos módja az energia előállításának. Erre Paks jelent bizonyítékot, hiszen Magyarország számára hatalmas ellátásbiztonságbéli előnyt, a gazdaság számára pedig versenyelőnyt jelent az atomerőmű. Szerintem, ha tavaly megkérdeztük volna, hogy elképzelhető-e Európában energiaellátási válság, mindenki azt mondta volna, nem, dehogyis. Ehhez képest a múlt év második felében komoly ellátási pánikot tapasztaltunk, azok az országok, amelyek el tudják látni magukat nagy mértékben, alapvetően hátradőlve nézhették az eseményeket. Mi is így vagyunk, hiszen a paksi atomerőmű komoly ellátásbiztonsági tényező. Zöldek szokták politikai okok miatt támadni az atomerőművet, miközben évente 16 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet általa megspórolni. Ha körülnézünk Közép-Európában, láthatjuk, hogy az energiaellátás jelentős része gyakorlatilag szénen alapul. A bányászata hatalmas környezeti károkat okoz, az utóélete nem kevésbé. Ha ezt nukleáris energiával váltjuk ki, hatalmas lépést tudunk megtenni a környezetvédelemért. Németországban politikai okokból az atomerőművek leállítása mellett döntöttek, ezek szolgálják ki az áramigény nagyjából 13 százalékát. Kérdéses, hogy a német gazdaság honnan fog versenyképes áron energiát vásárolni. Mi, magyarok jól jártunk azzal, hogy anno megépült a paksi erőmű, és jól járunk a következő blokkok megépítésével is. És az európai vitában kiállunk magunkért és a nukleáris energiáért is.
– Milyen állásfoglalásra számít az Európai Bizottság részéről a nukleáris energia zöld minősítésére vonatkozóan?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert a politikai képmutatás, ideologizálás lengi körül ezt a kérdéskört. Ha tisztán szakmai vita lenne, akkor nem lenne probléma. Az egy kis segítséget jelent, hogy a nagy nyugat-európai és amerikai vállalatok is érdekeltek az atomenergetikai fejlesztésekben, hiszen az Európai Bizottság a döntéseinél gazdasági érdekeket is figyelembe vesz. Azt a Paks II. beruházásról is elmondhatjuk, hogy ez egy nemzetközi projekt, a Roszatom mellett nyugati cégek is részt vesznek benne. Remélem, hogy a józan ész, a gazdaság működőképessége és a környezetvédelmi érvek felül fogják írni a pusztán politikai szempontokat.
– Itthon is két tábor alakult ki. Az atomenergiát elutasítók igen éles kritikát fogalmaznak meg a működő erőművel kapcsolatban, nem beszélve a Paks II. projektről, környezet- és klímavédelemre hivatkozva. Miért eltökélt Magyarország kormánya mégis a két új blokk megépítését illetően?
– Azért, mert bármilyen megoldást választanánk, ennél csak drágábban és a környezetet jobban károsító módon lehetne villamos energiát előállítani. A legolcsóbb, legtisztább, legfenntarthatóbb módja az energiaellátásnak ma Magyarország számára a nukleáris energia. Ha létrejön az új 2400 MW kapacitás és kiegészül a meglévő 2000 MW-tal és hozzáadjuk a napenergiát, akkor elmondhatjuk, hogy Magyarország nagyrészben önállátó lesz, és a termelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Ez igazolja, hogy bármilyen köntösbe is bújtatják az atomerőmű és a Paks II. projekt elleni támadásokat, azok kizárólag politikai indíttatásúak.
– Egy ilyen nagy léptékű, ciklusokon átívelő projekt esetében fontos szempont lehet az, hogy szükség esetén alkalmazkodjon a környezet változásához, miközben például a szerződés fix áras. Megvan a kellő rugalmasság is, a kellő stabilitás is az orosz-magyar kormányközi szerződésben?
– Több mint kilenc éve foglalkozom a kormányzati struktúrában nemzetközi ügyekkel, ebből több mint hét éve miniszterként. Az oroszokkal számos tárgyalást folytattam, számos megállapodást is kötöttem. A tapasztalatom az, hogy a megegyezésig kemény tárgyalásokon keresztül lehet eljutni, de amiben megállapodunk, azt mindig betartják. Az eddigi energetikai célú együttműködések során mindig tekintettel voltak a kölcsönös érdekekre. Nincs miért aggódni, kifejezetten jó szerződést kötöttünk 2014-ben, az orosz parlament jóváhagyta azt a megállapodást, ami alapján a magyar fél igényei alapján módosultak a finanszírozási feltételek.
– Decemberben Magyarországra látogatott a Roszatom vezérigazgatója, külügyminiszter úr is találkozott Alekszej Lihacsovval. Tartható a projekt ütemterve?
– Élő a kapcsolat, január végén ismét jön Lihacsov úr. Süli János miniszter úr és én magam is tárgyalunk vele, mert némi külpolitikai vetülete is van a kérdésnek azáltal, hogy egy államközi szerződés szabályozza az építkezés paramétereit. Az a megállapodásunk, hogy ennek a hónapnak a végére létrejön egy ütemterv, ami a következő hónapok feladatait felvázolja. Célunk, hogy márciusig minden vonatkozó kérelem benyújtásra kerüljön a hatósághoz. Azt szeretnénk, hogy még az első félév során az előkészítőből a létesítés fázisába lépjen át a beruházás.
– Többször felmerült, hogy a magyar nukleáris szakértelem kurrens, keresett termék, hasznosítható a világpiacon. Van-e a kormánynak ennek kapcsán elképzelése, folytatnak-e erre vonatkozó tárgyalásokat?
– Természetesen, mi egy közepes méretű közép-európai ország vagyunk, nincsenek ásványkincseink, nincs tengerpartunk, nekünk más téren kell versenyképesnek lenni. Ez a magyar oktatási rendszer, s ezért sok ezer külföldi fiatal tanul nálunk ösztöndíjasként. Az egyik legkeresettebb „oktatási termék” a nukleáris energiához kapcsolódik. A világ számos pontján zajlik atomerőmű-építés vagy előkészítés, ezen beruházások során hatalmas szakemberigény jelentkezik. A képzésben nagy szerepet vállal a Roszatom, amerikai, koreai és japán vállalatok, de mi, magyarok is ott vagyunk valahol a lista elején, és több megállapodást is kötöttünk már ezen a téren például Bangladessel, Törökországgal, az Egyesült Arab Emirátusokkal. A magyar szakértelem, a magyar képzési program keresett.
– A Paks II. projektért felelős miniszter, Süli János sokszor hangsúlyozta, hogy kiemelt cél az, hogy a térség ne elszenvedője legyen a beruházásnak, hanem lehetőleg élvezze annak előnyeit. Hogyan tudja segíteni a kormány ennek a célnak a megvalósulását?
– Süli miniszter úr sokat dolgozik azon, hogy az infrastrukturális fejlesztések itt a térségben egyértelműen nyertessé tegyenek mindenkit. Az út- és vasútépítések, a kiszolgáló infrastruktúra, a híd építése, mind olyan beruházások, amelyek az itt élők életkörülményeit javítják. Paks gyakorlatilag a világtérképen van, hiszen a paksi atomerőmű ismert „fogalom” világszerte, s azt gondolom, hogy a térség beruházásvonzó képességét megnöveli, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, ez nyilván sok ezer munkahelyet fog létrehozni, nagyon komoly kiszolgálást igényel majd, a szolgáltató szektor hatalmas, robbanásszerű fejlődésen fog átesni. Én ugye győri vagyok, ahhoz tudnám hasonlítani, amikor Győrben letelepedett az Audi. Sokfajta félelem megfogalmazódott, ezt könnyű gerjeszteni is. Ma viszont a győriek borzasztó büszkék arra, hogy a világ legnagyobb autóipari motorgyára ott található, mint ahogyan a paksiak joggal lehetnek büszkék arra, hogy amikor a magyar emberek energiaellátás-biztonságáról van szó, akkor mindenkinek Paks jut eszébe. És ez a jövőben még inkább így lesz.