Merten: a paksi a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje

Fotó: Hárfás Zsolt

Az új paksi blokkok tervezett üzembeállása 2030 – mondta a kedden (11.22.) zárult Atomexpón Alekszandr Merten, a Paks II. projekt igazgatója, a Roszatom atomerőmű-építéssel foglalkozó leányvállalata, az ASZE társaság alelnöke magyar újságíróknak. Az MTI beszámolója szerint hozzátette: nagyon sok múlik a megrendelő Paks II. Zrt.-n, a magyar hatóságokon, illetve a döntéshozókon. Mint kiemelte, a paksi projekt a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje.

A Paks II. beruházás ütemezésére vonatkozó kérdésre válaszolva Alekszandr Merten elmondta, a projektet abban a tempóban valósítják meg, amelyet a megrendelő kér. A projekt igazgatója rámutatott, hogy az uniós szankciók a Roszatomra jelenleg nem vonatkoznak, ugyanakkor a beruházás megvalósításában éreztetheti hatását a beszállítói hálózatok sérülékenysége és a recesszió. Példaként említette, hogy az atomerőmű építkezéshez mintegy 2,5 millió tonna cementre lesz szükség, a terméket jelenleg extraadó érinti. Ez némi problémát jelenthet, ha sikerül a cement-kérdést megoldani, akkor a szükséges építőanyagot Magyarországon tudják beszerezni, ha nem, külföldről kell majd megvásárolni, ennek pedig időbeli és költségkihatásai is lehetnek.

A magyar beszállítók bevonásáról Alekszandr Merten azt mondta, hogy már most is vannak magyar cégek a projektben, amelyek nagyon jól dolgoznak. Példaként említette a Duna Aszfaltot, amely kellő minőségben és gyorsan kitermelte mínusz öt méterig az alapozás előkészületeihez a földet, illetve a KÉSZ-csoportot, amely az üzemeltetési épületeket építi. Remélhetőleg több magyar cég is bekapcsolódik a projektbe, miután számos tender van folyamatban – jegyezte meg Alekszandr Merten.

Alekszandr Ugrjumov, a fűtőanyagot előállító Roszatom leányvállalat, a TVEL alelnöke magyar újságíróknak arról beszélt az Atomexpón, hogy a Paks I. és a Paks II. atomerőmű üzemanyaga méretben és dúsításban eltérőek, noha mindkét esetben nyomott vizes blokkokról van szó. A TVEL alelnöke hangsúlyozta azt is, hogy van tapasztalatuk és megoldásuk a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítására is.

Az Atomexpón a Roszatom okosváros programjához kapcsolódó panelbeszélgetésen Szabó Péter paksi polgármester bemutatta az atomváros okos fejlesztéseit, köztük a közlekedéshez, és az e-mobilitáshoz köthető projekteket. A Dunaújvárosi Egyetem és a Roszatom bázisegyeteme, a MEPhI (Moscow Engineering Physics Institute) oktatási együttműködési keretmegállapodást kötött.

Az MTI arról is beszámolt, hogy az Atomexpót záró keddi sajtótájékoztatón Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese kiemelte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az atomenergia iránt. A Roszatom az elmúlt négy év alatt 13 nagyteljesítményű atomerőművi blokk kivitelezését kezdte meg a világban, jelenleg 23 atomerőművet épít, és 11 országból 34 blokk építésére van megrendelése. Elmondta, hogy a jelenlegi formájában 15 éve működő Roszatom a 2020-2030 közötti stratégiájában célul tűzte ki, hogy az atomenergia-termelés mellett az eddig szerzett tapasztalatokra építve új területeken jelenik meg, például szélerőmű parkokat épít, az új üzletágak között szerepel az energiatárolás, és üzletet látnak a hidrogéntechnológia fejlesztésében, alkalmazásában is. A stratégiai tervek szerint 2030-ra a Roszatom bevételének 40 százalékát adják majd az új üzleti területek.