Az energiafüggetlenség erősítését segítheti Paks II.

Magyarország energiahelyzetét, jövőjét, illetve eddigi miniszterségét is értékelte az Indexnek Lantos Csaba, aki 2022 decembere óta tölti be az energiaügyi miniszteri posztot. Megújuló forrásokról, Paks II.-ről és a rezsicsökkentésről is szó esett az interjúban.

Lantos Csaba kiemelte, hogy napjainkban a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság benne van a levegőben, hiszen nem tudjuk, miként folytatódik az orosz–ukrán háború, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államokból továbbra is olyan áron érkezik-e LNG-gáz, mint jelenleg, illetve hogyan alakul a kínai kereslet. A jelenlegi gazdasági és energiakörnyezetben önmagában értékké vált a stabilitás fenntartása – fogalmazott a miniszter, aki szerint a legfőbb feladat, hogy a háztartások számára olcsó, stabil energiát biztosítsanak. Az utóbbi időben az energiaárak rendkívül volatilisak lettek, vagyis rövid időn belül óriási kilengéseket produkáltak, ezért – bár önmagában nem jó, amikor egy kormány nagyobb mértékben beavatkozik a piaci folyamatokba – a jelenlegi rendkívüli helyzet cselekvésért kiált. Az ipari termelés drámai mértékben kezdett csökkenni, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy előbb-utóbb leállítják a gyárakat, ami elbocsátásokkal is jár. Lantos Csaba leszögezte: az augusztusi fordulóval is maradnak a rezsicsökkentett árak, és a jövő évi költségvetésben is biztosított a rezsicsökkentés védelme.

Kitért arra is, hogy egyszerre történelmi örökség és földrajzi adottság az orosz függőség, amit sok kritika ér, de konszolidáció jelei mutatkoznak a kitettség terén, hiszen a kőolaj esetében 60 százalékra csökkent az orosz import. Ami a földgázellátást illeti, Lantos Csaba szerint bölcsen járt el a kormány, amikor 2021 szeptemberében 15 éves szerződést írt alá az orosz Gazprommal, ám emellett más forrásból is érkezik gáz.

A miniszter szerint az energiafüggetlenség erősítését segítheti Paks II. Az atomerőmű-beruházást számos támadás éri, a kritikus hangok szerint az orosz függést erősíti. Lantos Csaba szerint, bár a fő beruházó a Roszatom, a Siemens által német, míg a magyar–francia nukleáris együttműködés keretében a Framatome is részt vesz a projektben. – Paks II. az energiafüggőséget csökkenti, hiszen az áramfogyasztás növekedésével visszaszorulhat a fosszilis energiahordozók használata, ami döntő mértékben Oroszországból érkezik – mutatott rá a miniszter, aki a beruházásról elmondta: sikerült módosítani a szerződést, amit az Európai Unió is jóváhagyott, ez alapján újraindult és folyik az építkezés. Abban bíznak, hogy innentől felgyorsulhat a folyamat, és tartani tudják a határidőt.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a magyarországi erőművi kapacitás 8 ezer megawatt áramtermelésre képes, míg a valaha mért legnagyobb hazai pillanatnyi fogyasztás 7400 megawatt, az átlag 5-6 ezer megawatt körül mozog. Vagyis a hazai erőművek képesek fedezni a magyar áramigényt, de egyes erőművek elavultak, ezeket csak vészhelyzet esetén működtetik. Annak, hogy Magyarország áramfogyasztásának 30 százalékát importból fedezi, pénzügyi okai vannak: a behozatal olcsóbb, mint a saját elavult erőművek által termelni. Ezen felül van 5 ezer megawattnyi naperőmű-kapacitás. Vannak olyan időszakok, amikor már kizárólag a napelemek képesek ellátni Magyarországot elektromos árammal, és vannak órák, amikor már teljesen mértékben karbonmentes a magyar áramellátás. A napelemkapacitás 2028-ra megduplázódik – vagyis öt év múlva akár pusztán napenergia-termelés által fedezhető lesz a hazai áramigény, sőt többlet is keletkezik, amit exportálhatunk – mutatott rá Lantos Csaba, aki utóbbi esetében történelmi lépésről is beszámolt, ugyanis volt olyan negyedóra, amikor Magyarország 3 ezer megawattnyi áramot exportált.

Mint az Index is aláhúzta: adódhat a kérdés, hogy mégis mi szükség van Paks II.-re? Lantos Csaba szerint egyszerű a magyarázat: a kiszámítható energiaellátáshoz, -biztonsághoz kell, hiszen a naperőművek időjárásfüggő mivoltukból fakadóan csak időszakosan termelik meg a beépített kapacitásukhoz közelítő energiamennyiséget. – Áramra nemcsak a napsütéses órákban, hanem annak hiányában is szükség van. Ezért kellenek alaperőművek, fenntarthatósági szempontból a karbonmentes atomenergia a napenergia értelemszerű párja. A megújulók kiegyensúlyozott hasznosításához jól skálázható egyéb kapacitások is szükségesek. A sikeres energiaátmenet érdekében ezért építünk korszerű, kombinált ciklusú gázerőművi blokkokat Tiszaújvárosban és Visontán – fogalmazott, hozzátéve: több lábon álló energiatermelő rendszer kialakításán dolgoznak, amely egyszerre szolgálja az energiaszuverenitást, az ellátás biztonságát, a megfizethetőséget és a klímavédelmet.

A miniszter azzal kapcsolatban is magyarázattal szolgált, hogy a száz százalékban állami kézben lévő MVM miért adja jóval drágábban az elektromos áramot a lakosság számára, mint amennyiért azt a paksi atomerőmű megtermeli. – Egyrészt az áramot, gázt hatalmas rendszerek, hálózatok juttatják el a fogyasztókhoz, amelyeket biztonságosan üzemeltetni, ennek érdekében karbantartani és fejleszteni kell, aminek jelentős költségvonzata van. Az állandó rendelkezésre állás igénye miatt a lakossági szolgáltatások nem függhetnek kizárólag a piaci mozgásoktól, ahogy a háztartások energiaárai sem – fejtette ki Lantos Csaba. Hangsúlyozta, hogy Európában a magyar családok fizetik a legkevesebbet nemcsak a villanyért, hanem a gázért is. Ha valaki ötödével az átlag felett fogyaszt, nemzetközi összevetésben még akkor is az egyik legkedvezőbb díj terheli. Ahogy klímasemlegesség, úgy rezsicsökkentés sincs Paks, atomenergia nélkül – mondta.