Jó napot, mi újság? – Honti Gabriella
Több szempontból is új fejezethez érkezett Honti Gabriella élete: januártól – egy már másfél éves tündérlányka édesanyjaként – ismét dolgozik az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetőjeként, néhány hete pedig új otthonba, családi házba költöztek.
Honti Gabriella azt vallja, hogy egy gyermek kiegyensúlyozottságának alapfeltétele, hogy az édesanyja testileg, lelkileg rendben legyen. Ha ehhez az kell, hogy dolgozzon, akkor ehhez alkalmazkodva kell kialakítani a család életét. E vezérelvet követve férjével, Attilával közösen döntöttek úgy, hogy januártól ismét munkába áll, s – amire büszkék mindketten – másfél éves kislányukkal édesapja marad otthon. – Nagyon jól kijönnek egymással, igazi apa-lánya szerelem az övék. Én pedig reggel korán megyek munkába, így mindig hazaérek addigra, amikor Hanna az ebéd utáni alvásból ébred, így miénk az egész délután. Hálás vagyok, hogy Hanna megérkezett hozzánk egy kis csodaként, általa megkaptam, ami hiányzott az életemből, vele lett teljesen kerek az életem. Nagy a boldogság, nagy öröm látni, ahogyan csecsemőből kis emberré cseperedik, de vágytam már a munkára is – meséli Gabriella. Nemcsak férjének hálás, aki ebben támogatja, hanem a munkahelyének is, ahol visszavárták, és ugyanabban a pozícióban folytathatta karrierjét, ahol abbahagyta, azaz a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) kommunikációs osztályvezetőjeként. Annyi változás történt, hogy az általa vezetett osztály a közben létrejött törzskari igazgatóság része lett. Abban, hogy visszament dolgozni szerepet játszott az is, hogy időközben új vezető került a társaság élére, aki a szervezetben átalakítást tervezett, Gabi pedig szeretett volna ennek részese, nem pedig szemlélője lenni.
– Nagyon szép feladat, amit a radioaktív hulladékkezelés kommunikációjában végzünk, mert egy nagyon hosszú távú, több generációt érintő bizalomépítésről van szó.
Továbbra is hiszek abban – bár tudom, hogy a 21. században ez már lehet, hogy ódivatú –, hogy a személyes kapcsolatok, kapcsolódások, kötődések alakíthatják ki azt a bizalmi rendszert, bizalmi hálót, ami elengedhetetlen a nukleáris ipar, azon belül pedig a radioaktívhulladék-kezelés kommunikációjában, hiszen a hulladék biztonságos elhelyezését több ezer, több tízezer évre garantálni kell, s ehhez szükség van a társadalom támogatására is – fogalmaz hivatásáról. Első, biológia-környezetvédelem szakos tanári diplomáját Szegeden szerezte, a kommunikáció és médiaszakértőit pedig a Pécsi Tudományegyetemen, miután 2008-ban két év orvoslátogatói munka után jelentkezett az RHK Kft.-hez. Fordulatot az életében egy hétfői nap hozott 2013. február 11-én, amikor tájékoztatási munkatársként ment be, s egy osztályvezetői megbízással távozott a munkahelyéről. – Annak ellenére, hogy mindenkinek vágya a fejlődés, előrelépés, gyorsan jött és meglepetésként ért – idézi fel. Volt idő, amikor azt gondolta, a munka, a hivatás lesz a kiteljesedésének egyedüli terepe. Attilával, akivel jövőre húsz éve lesz, hogy egy párt alkotnak, hosszú éveken át hiába vártak ugyanis arra, hogy szülőkké válhassanak. – Aki rálép erre az útra, hogy gyermeket szeretne, de éveken át nem jár sikerrel, néha elfárad, megpihen, így nehéz megmondani, hogy mi pontosan mennyit küszködtünk, de legalább öt éven át – mondja. Hozzáteszi, hogy ezért is élik meg csodaként, hogy Hanna végül megérkezett pontosan a várt időpontban, 2023. október 20-án. A kérdésre, hogy náluk mindenki ilyen fegyelmezett-e, mosolyogva mondja, hogy már Hanna sem. Ellenben rendkívül nyitott személyiség, könnyen barátkozik, szereti az embereket, a gyerekközösséget, a játszóteret. – A munkahelyemen száz százalékban tolerálják, hogy kisgyermekes édesanya vagyok, ilyen elfogadó közösség nélkül nehéz megoldani, hogy valaki párhuzamosan tudjon teljesíteni a munkában és a magánéletben – húzza alá. Gabi igyekszik visszacsempészni az életébe a mozgást is, amire szintén szüksége van a testi, lelki harmóniához. Mindene a futás, 2019-ben maratont futott, majd néhány évig mellőznie kellett ezt a mozgásformát, de tavaly októberben megint sikerült elérnie a tíz kilométeres határt. – Hannának is, családunknak is nagyon sokat jelent, ha anya jól érzi magát a munkahelyén, otthon, és ehhez számomra a sport is hozzátartozik – fogalmaz. Ez most kicsit nehezebb, mert családi házba költöztek, ami a kert miatt több időt igényel. – Március 1-jén költöztünk, van még némi felfordulás, még félig-meddig zsákból, dobozból öltözünk, tegnap nyírtam életemben először füvet. A kertünk tele van nárciszokkal, amit imádok – sorolja élményeit. A terveire, a jövő kihívásaira vonatkozó kérdésre azonnal érkezik a válasz: a legfontosabb, hogy kislányukból egészséges, kiegyensúlyozott felnőttet neveljenek. A munkában is szép feladat előtt áll: rövidesen hozzáfognak a Bátaapátiban lévő látogatóközpont felújításához, ami számára „szeretem feladat”, hiszen lehetőséget ad a megújulásra, kreativitásra.