Elérkezett a parlagfű-mentesítés ideje

Paks Város Önkormányzata felhívja a lakosság figyelmét a parlagfű- és gyommentesítéssel kapcsolatos feladatai elvégzésére.

Paks Város Önkormányzata köztisztaság fenntartásáról szóló 16/2015. (V.22.) számú rendelete értelmében az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelezettségei vannak az ingatlanával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem. Így köteles gondoskodni az ingatlan gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról, a zöldfelületek kaszálásáról. Felhívják a lakosság figyelmét, hogy a közegészségügyi problémákat okozó gyomnövényeket, különösen a parlagfüvet az ingatlanukhoz tartozó területeken saját és a lakosság egészségének érdekében szíveskedjenek irtani.

A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés. Irtása az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a földhasználó, az ingatlanhasználó és a termelő kötelezettsége a saját területén. A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július, a virágpor a legnagyobb tömegben július végén és augusztusban szóródik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtaniuk, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozniuk a vegetációs időszak végéig. A védekezés legcélszerűbb módja a havonta legalább 2-3 alkalommal történő kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.

Június 30-a után a hatóságoknak az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete hiányában is haladéktalanul el kell végeztetni a közérdekű hatósági védekezést (kényszervégrehajtás). A védekezés alkotmányos alapjogokat is érint, így a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amit 15 ezer és 5 millió forint közötti összegben az eljárás költségén felül szabnak ki. A költségek meg nem fizetése esetén azok – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerint – adók módjára behajthatóak.