Pakson találtak otthonra
Idestova ötven éve él Pakson, és ennél valamivel hosszabb ideje a tudománynak, fizikának Sarkadi Dezső. Úgy véli, a város miliője, nyugalma kiváló egy magafajta tudós embernek. Az elmúlt négy évben négy könyve jelent meg az atommagokról, gravitációról, ebből három angol nyelven Németországban.
Rengeteg fizikus van, de kevesen írnak könyvet, ha mégis, azok általában tankönyvek, nem pedig tudományos értekezések. Sarkadi Dezsőt – elmondása szerint – egyrészt ez, másrészt pedig az inspirálta több kötet kiadására, hogy minden elfogadott elméletben lehet találni hibát. Ő pedig – saját bevallása szerint – mindig megtalálta a kákán a csomót, azaz mindig rávilágított arra, ha szerinte valami nem jól működött. Így született meg az eddigi kutatásait összefoglaló kötet, amelyet a Püski Kiadó jelentetett meg A mai fizika alapja címmel. Ezenkívül még három könyvet írt angol nyelven, melyek meglepő módon Németországban kerültek piacra. A kiadóval az interneten vette fel a kapcsolatot, amely az első könyv sikere után újabbakra ösztönözte.
– Elsősorban elméleti fizikus vagyok, de a kísérletezés sem áll tőlem távol – mondja magáról.
– Tudom, hogy az emberek 99 százaléka rosszul van a fizikától – jegyzi meg. Nem úgy ő! A fizika, illetve a műszaki terület, ezen belül is a villamosság, elektromosság iránti érdeklődése nagyon korán megmutatkozott. Debrecenben nevelkedett, és édesapja is műszaki vonalon dolgozott – a vasútnál a hírközlés vezetője volt –, így mondhatni, egyenes volt az útja. Mint mosolyogva felidézi, már tizenhatéves korában összerakott egy televíziót mindenféle alkatrészekből. Szépséghibája volt a dolognak, hogy nem volt hangja, de ez akkoriban, amikor a legtöbb családnak nemhogy tévéje, de rádiója sem volt, nem okozott akkora problémát. A készülékért kapott pénzből vett egy divatos inget, farmert. De még ennél jóval korábban, hatévesen építette ki az édesapja által hazavitt alkatrészekből első telefonvonalát a lakás és a nyári konyha között, amin fel tudta hívni édesanyját.
Egy év katonaság után kezdte meg tanulmányait az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol 1972-ben kapta kézhez fizikus diplomáját. A Debreceni Postaigazgatóságon kezdte pályafutását, feladata a crossbar központ kiépítése volt. Az, hogy már akkoriban kacsintgatott Paks felé, természetes volt, hiszen az egyetemi oktatás fókuszában volt az atomenergia, ami ráadásul kifejezetten érdekelte. Jelentkezett is Paksra, de azt a választ kapta, hogy már van elég fizikus. Őt azonban kemény fából faragták, nem mondott le a tervéről, és 1977-ben elhelyezkedett a Pécsi Postaigazgatóságon, ahol Paks távbeszélő-hálózatának fejlesztésében, azaz a crossbar rendszerű központ beüzemelésében, irányításában játszott kulcsszerepet. – Kemény munka volt – emlékszik vissza az okleveles fizikus, aki négy év után a paksi atomerőműben folytatta pályafutását. Dolgozott a villamos, aztán az irányítástechnikai osztályon, majd végzettségének megfelelően fizikusként is. Ezt követően az energiafelügyelethez került, ami a mostani Országos Atomenergia Hivatal elődje volt. Egészen nyugdíjazásáig, 2008-ig dolgozott a hivatal biztonsági felügyelőjeként. Szerencsés helyzetben volt, mert a munkája mellett lehetősége nyílt kutatásra is. Aktív tudományos életet élt, atommagfizikával és kísérleti gravitációval is foglalkozott. Sok külföldi publikációja megjelent, elsősorban a gravitáció témakörében, de jelentek meg munkái az atommagfizika területéről is.
Sarkadi Dezső ma is a kutatásnak él. Mint mondja, ezen felül unokái és négy gyermeke jelentenek számára örömöt, akik mindannyian sikeresek a hivatásukban. – Ötven éve élek Pakson, nagyon megszerettem. Elsősorban az emberek miatt. De fontos, hogy csendes, biztonságos hely. A kutatáshoz nyugalom kell.
Összességében ez számomra egy paradicsom – fogalmaz. Hozzáteszi, itt csak jó dolgok történtek vele.
A város jövőjét firtató kérdésre azt mondja, régóta bizakodik a paksi atomerőmű bővítésében, hiszen Magyarország importra szorul, ráadásul a mostani energiaválság miatt felértékelődik a villamos energia. Az atomerőmű blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását szintén üdvözli, és – mint aláhúzza – az műszakilag megvalósítható, a paksi blokkok kiválóak. – Minden ott dolgozó hozzájárul a munkájával a biztonságos működéshez. Ez a legfontosabb, mert ha ezt meg tudják őrizni, akkor megmarad a becsületük is. A paksiak büszkék lehetnek arra, hogy itt egy atomerőmű üzemel – összegzi.