Jó napot, mi újság? – Oszvald Edit
Tanító, múzeumpedagógus, virágkötő és maratonfutó is Oszvald Edit. Mint mondja, folyton pörög, sokoldalúsága teszi teljessé az életét.
– Tősgyökeres paksi lány vagyok, a Bezerédj általános iskolába jártam, a zeneiskolában zongorázni tanultam. A Vak Bottyán gimnáziumban érettségiztem, majd édesanyám javaslatára, és persze azért, mert szeretem a gyerekeket, felvételiztem a szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskolára. Bár a gimnáziumi matematika-tanárnőm, látva matematikai érzékemet, inkább gazdasági pályára irányított volna, később sem bántam meg a döntésemet.
Általános iskolai tanító és rajz szakon végeztem, magyar–történelem fakultációra jártam.
Két éve megvolt már a diplomám, amikor tanítani kezdtem, ugyanis az államvizsga után két hónappal megszületett az első gyermekem – idézte fel Oszvald Edit. A Deák Ferenc, a Bezerédj és a II. Rákóczi általános iskolákban dolgozott, a váltásokat a gyermekei születését követő munkába állás hozta. Szinte folyamatosan tanított rajzot, amit nagyon szeretett, jól érezte magát a tanítványai között, akiktől nagyon sok szeretetet kapott. 2022-re azonban annyira megnövekedtek a pedagógusok adminisztrációs terhei, hogy úgy érezte, a tanítás már csak egy kis szelete a munkájának. – Úgy döntöttem, saját lábamra állok, és magántanárként dolgoztam tovább – ezt a mai napig viszem, bár kevesebb tanítvánnyal. Matematikából tartok korrepetálásokat elsősorban felső tagozatosoknak, de mivel volt rá igény, most már középiskolások is járnak hozzám – mondta.
Időközben elvégzett egy virágkötő tanfolyamot, ami régi vágya volt.
Azóta lakodalmakon, esküvőkön díszít, virágboltban is rendszeresen besegít, és a múzeum virágkötő workshopjain is hasznát vették a tudásának. Egy éve dolgozik az intézményben; lánya hívta fel a figyelmét arra, hogy múzeumpedagógust keresnek. – Nagyon tetszik ez a munka, úgy érzem, sikeresen beilleszkedtem. Változatos, szinte mindenki mindenfélét csinál: rendezvényt szervezünk, foglalkozásokat tartunk, táboroztatunk, jól tudunk a munkatársakkal együtt dolgozni. A fantáziám, kreativitásom is teret kaphat ebben a munkakörben, hiszen dr. Fazekas Ferenc igazgató úr azt kéri tőlünk, hogy próbáljunk mindig valami újat kitalálni. Harminc évet töltöttem el a pedagóguspályán, onnan sokat merítek. Nagyon szívesen beleásom magam történelmi témákba, hol az ókorba, hol Deák Ferenc korába, vagy idén a mohácsi csata 500. évfordulója kapcsán a török korba. Az idei általam szervezett nyári tábor a Szultán titka címet kapta – összegzett Edit, aki arról is beszélt, hogy szereti a kézműves feladatokat és a hozzájuk érkező gyerekek tanítását is a múzeumpedagógiai foglalkozásokon.
Oszvald Edittel futóversenyeken is lehetett találkozni. Mint mondja, 45 éves kora óta fut, amire akkori férjének lánya ösztönözte. A Vivicittán három kilométerrel kezdte, és a versenyek hangulata annyira magával ragadta, hogy függő lett. Az Atomfutások rendszeres résztvevője. A távokat fokozatosan emelve eldöntötte, hogy 50 évesen maratont fut, amit meg is valósított. – A futás sikerélményt adott: erőt vettem a lustaságomon, és elmentem futni akkor is, ha nem ment olyan jól; felemelő érzés volt, hogy megcsináltam, célba értem.
A bakancslistámon még szerepel egy maraton, de azt Európában, kirándulással egybekötve szeretném majd teljesíteni – mondta.
Edit fotózik is, megörökíti a múzeum rendezvényeit, de elsősorban a természetfotózás áll közel hozzá. Észreveszi a részleteket, például, hogy milyen gyönyörű egy harmatcsepp a tollpihén… Bár most kevesebbet hódol a fényképezésnek, bármerre jár, akaratlanul is témákat keres.
Editnek egy fia és két lánya van, az atomerőműben, illetve a Paks II.-nél dolgoznak. Szabadidejében főként a kis unokájával foglalkozik, de igyekszik magára is figyelni, a futás mellett amigurumit horgol, és olvas, most éppen Náray Tamás, Frei Tamás és Wass Albert könyveit.