Mit tehetünk az egészségünkért?

A hosszan tartó extrém meleg nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem a szervezetünk működését is próbára teszi. Tóth-Szivós Etelka főigazgatóval beszélgettünk arról, hogyan hat a nagy meleg a szervezetünkre, hogyan óvhatjuk az egészségünket a hőhullámok idején, és mikor van szükség fokozott odafigyelésre vagy orvosi segítségre. 

– Miért kell fokozott odafigyelés extrém hőség esetén?

– Az extrém hőség nem csupán kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázati tényező. A több napon, akár heteken át tartó magas nappali és éjszakai hőmérséklet jelentősen megterheli a szervezet hőszabályozását, a szív- és érrendszert, valamint a veseműködést is. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a krónikus betegek, illetve azok, akik fizikai munkát végeznek vagy nem klimatizált környezetben tartózkodnak.

– Melyek a legfontosabb tanácsok, melyek követésével védhetjük magunkat a nagy melegben?

– A legfontosabb a rendszeres folyadékpótlás, még akkor is, ha nem éreznek szomjúságot. Kerüljék a tűző napot 11 és 17 óra között, könnyű, világos színű, jól szellőző ruházatot viseljenek, valamint gondoskodjanak a lakás hűtéséről: éjszaka szellőztessenek, nappal pedig árnyékoljanak. A legmelegebb órákban csökkentsék a fizikai aktivitást. A rendszeresen szedett gyógyszerek esetében egyeztessenek a kezelőorvosukkal, mert egyes készítmények befolyásolhatják a folyadékháztartást vagy a hőleadást.

– Miért jelent nagyobb veszélyt a hosszan tartó extrém meleg, mint egy rövidebb kánikula?

– A hagyományos kánikulai tanácsok továbbra is érvényesek, ugyanakkor a hosszú ideig fennálló extrém hőség új kihívást jelent a szervezet számára. Ha az éjszakai hőmérséklet sem csökken megfelelően, a szervezetnek nincs lehetősége regenerálódni, a hőterhelés pedig napról napra összeadódik. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a hőhullámok idején megnövekszik a szív- és érrendszeri események, a kiszáradás, a vesekárosodás, a hőkimerülés és a hőguta, valamint az összhalálozás kockázata. Ezért az extrém hőségre ma már közegészségügyi veszélyhelyzetként tekintünk, amelyre ugyanúgy tudatosan fel kell készülni, mint más természeti szélsőségekre.

– Hogyan vészelhetjük át biztonságosan a forró napokat?

– Fontos, hogy ne becsüljük alá a hőség hatását. A szabadtéri programokat érdemes a reggeli vagy esti órákra időzíteni. Igyunk gyakran, kisebb mennyiségeket, kerüljük az alkohol fogyasztását, mert fokozhatja a kiszáradást, és figyeljünk a túlzott koffeinbevitelre is, különösen akkor, ha az folyadékvesztést vagy szívdobogásérzést okoz. Előnyben részesíthetjük a könnyű, víztartalmú ételeket, például a zöldségeket és gyümölcsöket. Segíthet a test rendszeres hűtése is, például langyos zuhannyal, nedves törölközővel vagy hűvös helyiségben való tartózkodással. Kiemelten fontos figyelni az egyedül élő idősekre, mert náluk a kiszáradás tünetei gyakran később jelentkeznek, és a szomjúságérzet is csökkenhet.

A ventilátor önmagában már nem mindig elegendő a szervezet hűtésére nagyon magas, körülbelül 35 Celsius-fok feletti hőmérsékleten. Ilyenkor különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel és lehetőség szerint klimatizált helyiség igénybevétele.

– Mennyi folyadékra van szükségünk a hőségben?

– Nincs mindenkire érvényes pontos mennyiség, hiszen ezt befolyásolja az életkor, a testsúly, az egészségi állapot, a fizikai aktivitás és a környezeti hőmérséklet is. Általánosságban elmondható, hogy átlagos körülmények között napi 2–2,5 liter folyadék fogyasztása javasolt, extrém hőségben ez gyakran 2,5–3,5 literre, fokozott izzadás vagy fizikai munka esetén akár ennél többre is emelkedhet.

A legjobb választás a víz. Hosszabb ideig tartó, intenzív izzadás esetén azonban az elvesztett elektrolitok pótlására is figyelni kell – különösen időseknél vagy nagy fizikai terhelés mellett –, ezért az izotóniás italok fogyasztása is előtérbe kerül. Szívelégtelenségben, vesebetegségben vagy egyéb olyan állapotban, ahol folyadékmegszorítás szükséges, a folyadékbevitelt mindig a kezelőorvos utasítása szerint kell meghatározni.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy a túlzott folyadékbevitel is veszélyes lehet. A vízmérgezés, azaz a túlzott mértékű folyadékbevitel ritka, azonban súlyos állapot. Ilyenkor a nagy mennyiségű, viszonylag rövid időn belül bevitt folyadékot a vesék nem képesek kiválasztani, így a szervezet só-víz egyensúlya felborul, a vérben megnő a nátriumszint. Egészséges felnőttek veséje kb. óránként 0,8-1 liter folyadékot képes biztonságosan kiválasztani (egyénenként változó). Ha valaki ennél jóval többet iszik rövid idő alatt, például több litert 1-2 óra alatt, különösen, ha közben sok nátriumot veszít izzadással, kialakulhat a vízmérgezés. Veszélyeztettetek lehetnek a sportolók, az extrém fizikai munkát végzők, a pszichiátriai betegségekhez társuló kényszeres vízivással érintettek, és bizonyos gyógyszerek szedése esetén (egyes antidepresszánsok, vízhajtók). A vízmérgezés kezdeti tünetei a fejfájás, hányinger, hányás, puffadás, gyengeség, fáradtság, majd később jelentkezik zavartság, izomgörcsök, aluszékonyság, görcsroham, eszméletvesztés, életveszélyes agyödéma.

– Milyen veszélyeket rejt a hőség, ha nem figyelünk a szervezetünk jelzéseire?

– Az extrém hőség nemcsak átmeneti rosszullétet okozhat, hanem meglévő betegségeket is súlyosbíthat. Gyakori következménye lehet a kiszáradás, az elektrolitzavar, a hőkimerülés, a hőguta, az ájulás, az alacsony vérnyomás, az akut vesekárosodás, valamint a szívritmuszavarok. Emellett növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.

A hőguta életveszélyes állapot: ilyenkor a testhőmérséklet jellemzően 40 Celsius-fok fölé emelkedik, és a szervezet hőszabályozása összeomlik. Gyors segítség nélkül súlyos szervkárosodást, akár halált is okozhat.

– Milyen tünetek esetén kell azonnal orvosi segítséget kérni?

– Azonnali orvosi segítség szükséges zavartság, aluszékonyság, eszméletvesztés, 40 Celsius-fok körüli vagy afeletti testhőmérséklet, görcsroham, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos fejfájás, ismétlődő hányás vagy hűtés ellenére sem javuló rosszullét esetén.

Orvosi vizsgálat indokolt akkor is, ha tartós szédülés, erős gyengeség, csökkenő vizeletmennyiség, sötét vizelet, szapora szívverés vagy több órán át fennálló kiszáradásra utaló tünetek jelentkeznek.

Különösen figyelni kell az idősekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegekre, mert náluk az állapotromlás gyorsabban bekövetkezhet, és a tünetek sokszor kevésbé jellegzetesen jelennek meg.

– Mik a tapasztalatok a paksi rendelőben, melyik szakrendelésre érkezik több páciens?

– Jellemzően nem emelkedett a hőségből eredő ellátások száma a Paksi Gyógyászati Központban. Mivel a tünetek általános jellegűek, ezért mindenképpen a háziorvos felkeresése az elsődleges teendő a hőség okozta tünetek megjelenése esetén, súlyosabb tünetek esetén pedig az Országos Mentőszolgálat hívása, mivel ebben az esetben fekvőbeteg-intézeti, sürgősségi ellátás szükséges.