Tanévkezdés – pedagógus nézőpont
Készülnek a tanévkezdésre a pedagógusok. A köztudatban az él, hogy három hónap a szabadságuk, azonban ez nem így van. Ráadásul a ráhangolódás már az előző tanévben megkezdődik, és előfordul az is, hogy a nyár közepén keresnek babzsákfoteleket a kis elsősöknek. Egy alsó tagozatban tanítót, egy felsős és egy gimnáziumi tanárt kérdeztünk a pihenésről és arról, hogyan várják az első becsengetést.
Pozbai Ilona a Paksi Balogh Antal Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa: Elsőseim lesznek, idén már tizedik alkalommal, őket várjuk kedves, fiatal kolléganőmmel. Ahhoz, hogy gördülékeny legyen az óvodából az iskolába való átmenet, már júniusban tartunk egy előzetes szülői értekezletet. A szülők felkészülését elősegítendő egy eszközlistát adunk át, hogy időben meg tudják vásárolni a füzeteket, a rajz-, technika- és testnevelés órák kellékeit. Szót ejtünk arról is, miképpen lehet egy gyermeket felkészíteni a boldog iskolás évekre.
A júliusnak a pihenésről kell(ene) szólnia a pedagógus számára. Aki segítő szakmában tevékenykedik, pontosan tudja, hogy aki mindig ad, hamar kiég(het), ezért a szünet a visszatöltés időszaka, ugyanakkor a tervezésé is.
Amikor megismerjük a tanítványainkat, mindig kitalálunk egy kerettörténetet, amivel megpróbáljuk elvarázsolni a gyerekeket. Például egy mese szolgálhat háttértörténet gyanánt. Ennek kitalálását és a tanterem otthonossá, egyedivé varázsolását már időben el szoktuk kezdeni. Fontos tudni, hogy egy kisgyermek tanuláshoz való hozzáállását az alsó tagozaton alapozzuk meg. Tanítóként óriási a felelősségünk, ezért muszáj mindent megtenni a gördülékeny szeptemberi indulás érdekében. Az előkészületek során több kollégám támogat a kreativitásával. Nagyon izgalmas és szívmelengető feladatkör a miénk; ennyi év után is lelkesen várom szeptember elsejét és a közös munkát.
Heisler Judit a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola pedagógusa: Huszonöt év után a rendőri hivatást cseréltem fel a tanári pályára. Tavaly szeptemberben kislányommal, Katával együtt kezdtük az iskolát. Ő a Paksi Balogh Antal Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium falai között, én pedig a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Ötödik és hatodik osztályban magyar nyelvet és irodalmat tanítottam, valamint ennek a korosztálynak voltam heti két délután a napközis nevelője. Az idei tanévben már nem várnak ismeretlen dolgok, de kihívás most is áll előttem, hiszen életemben először osztályfőnök leszek.
Az iskolai szünidőt nagyon vártuk a családommal, nagy könnyebbséget jelentett, hogy nem kellett azon gondolkodnunk, kislányunk kivel és hol tölti a szünetet, mert kézenfekvő megoldás volt a közös nyári szabadság. Sokat túráztunk, bicikliztünk, strandoltunk, olvastunk, társasjátékoztunk. Jó volt ilyen sokat együtt lenni! A pihenés mellett készültem a következő tanévre is, óravázlatokat készítettem, kerestem osztálydekorációkat, illetve tájékozódtam az osztályfőnöki feladatokról is.
Hosnyánszky Bence a Paksi Vak Bottyán Gimnázium pedagógusa: 2017 óta tanítok történelmet és német nyelvet a Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban, jelenleg a nevelési igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátom.
A nyári szünet pedagógusként mindenképpen a kikapcsolódás és a feltöltődés időszaka, és a tanév után szükség is van arra, hogy az ember kicsit kiszakadjon az iskolai hétköznapokból. Ugyanakkor a nyár sem teljesen munkamentes, hiszen az előző tanév értékelése és lezárása mellett, azzal párhuzamosan megkezdődik a következő előkészítése: az új tanév rendjének áttekintése és az éves munkaterv elkészítése, a gólyatábor és az erdei iskola megszervezése… Közben a saját óráimra is készülök, átnézem a tanmeneteket, gondolkodom azon, mit szeretnék idén másképp csinálni.
Augusztus második felében már várom az új tanévet, hiszen addigra hiányzik az iskola megszokott nyüzsgése. Újra találkozhatok a diákjaimmal, és ismét együtt töltjük meg élettel az iskola mindennapjait.
Annak örülnék, ha jövő júniusban úgy tekinthetnénk vissza, hogy tartalmas év van mögöttünk, sok élménnyel és sikerrel gazdagodtunk, és közben a diákjaim és én is fejlődtünk.
