Városi ünnepség az idősek világnapja alkalmából

Az idősek világnapja alkalmából tartott ünnepséget Paks Város Önkormányzata a Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermében. Az esten Nagy Balázs alpolgármester (PDF) köszöntötte a megjelenteket.

Minden évben október 1-jén tartják az idősek világnapját, a dátumot 1990. december 14-én az ENSZ Közgyűlése szavazta meg és rögzítette határozatban. Először 1991. október 1-jén tartották meg az ünnepet. Pakson sokéves hagyománya van annak, hogy ilyenkor városi szinten köszöntik az időseket. Ebben az esztendőben ünnepi est, azt megelőzően pedig tanácsadások és bemutatók alkották a programot.

A városi ünnepi esten Nagy Balázs alpolgármester (PDF) mondott köszöntőt. Gondolatait egy könyvtári esemény felidézésével kezdte. Elmondta, hogy az általa vezetett városi könyvtárban megtartott idei Regélő népmesemondó versenyen a könyvsorok között sétálgatott és hallgatta a gyerekeket. Mikor egy-egy rakoncátlan, a sorból kilógó könyvet megpillantott, halkan, hogy az előadást ne zavarja meg, visszalökte a helyére. – Mert hát olyan vagyok, hogy hallgatni is leginkább úgy tudok, ha közben csinálok valamit. De egy válogatáskötetet, mely vicces vagy épp tanulságos meséket tartalmaz életről, halálról és újjászületésről, kiemeltem, kinyitottam, és rögtön olvasni kezdtem az első mesét, mely a szemem elé került. Egy lett mese volt, és az emberi élet hosszáról szólt:

Isten hozzáfogott az ember és az állatok életkorának kiszabásához. Elsőnek a ló ment oda, és Isten negyven évet adott neki. – Ez túl hosszú idő – felelte a ló. – Mindig nehéz munkát végzek, addig nem bírom a csontjaimat vonszolni. És addig alkudozott, míg tizenöt évet le nem alkudott az életéből. A kutya harminc évet kapott, de ő is sokallta. Éjjel fázik, nappal őrzi a nyájat, a házat, a gazdáit: tizenöt évet ő is visszaadott. A majomnak Isten ötven évet ajánlott. – Az túl sok – mondta a majom. – Én egész életemben bohóckodom. Addigra már mindenki unni fog. Ő húsz évet alkudott le. Végül jött az ember, és Isten azt mondta neki: – Harminc évet élsz! – Az túl kevés – felelte az ember. – Akkorra érik meg az eszem, adj még hozzá! Így aztán megkapta a ló tizenöt, a kutya tizenöt és a majom húsz évét is, idézte.

– A mese szerint ezért az ember első harminc éve a leggondtalanabb. A következő tizenötben dolgozik, mint a ló, azután tizenöt évig aggódik az utódaiért és mindazért, amit megkeresett. Az utolsó húszban pedig már csak bohóckodik. Nos, ezen azért elgondolkodtam – mondta az alpolgármester, majd így folytatta: Azt még csak értem, hogy dolgozunk, mint a ló, és aggódunk, mint a házőrző kutya. De az utolsó húsz évet én azért nem intézném el ilyen könnyen. Bár, hadd jegyezzem meg: remélem, a jókedv és egy kis bohóckodás akkor is belefér. Nagyon remélem, hogy az aktív évek után az a húsz, harminc év – ki mennyit alkudott ki magának – sok örömet tartogat. Hogy jut benne idő olyan dolgokra is, melyekre korábban nem jutott. Beszélgetésre, olvasásra, találkozásokra, vagy valamire, amit az ember régóta szeretett volna kipróbálni. Az út, melyen életük végigvitt, eddigre hosszú, és tele van tanulsággal. Remélem, az út során nemcsak a világról tanultak sokat, hanem önmagukról is. Az út alatt itt ne megtett mérföldeket értsenek, hanem egy belső utazást. Olyat, melyen közelebb kerülhetünk önmagunk megértéséhez, szeretetéhez és elfogadásához. Ahogy Lao-ce írja az Út és az erény könyvében: „Okos, aki érti az embereket; aki önmagát érti: ihletett.” Ez a belső utazás egész életünkben tart. Lehetnek rajta nehéz szakaszok, kerülők, és lehetnek új felfedezések is, bármennyi évesek vagyunk. A Regélőn figyeltem a fiatalokat: nagyon ügyesek voltak, de még tanulják önmagukat. Tanulják, hogyan mozogjanak a kis emelvényen, mely színpadul adatott nekik erre az alkalomra. Idő kell, míg beleszoknak önmagukba. Míg otthonos lesz nekik a létezés. Erről egy régi taoista történet jut eszembe:

Konfuciusz egy vad zuhatagot nézett. A víz olyan erővel örvénylett, hogy szinte lehetetlennek látszott benne úszni. Mégis meglátott benne egy öregembert. Megijedt, és elküldte a tanítványait, hogy mentsék ki. Ám mire odaértek, az öreg már a parton sétált. Kibomlott hajjal, énekelve, és szemmel láthatóan jól érezte magát. Konfuciusz megkérdezte, milyen különleges módszerrel tud úszni ebben a vízben. Az öreg elmondta: együtt merül le az örvénnyel, és együtt emelkedik fel a vízzel. Követi a víz mozgását. Mellette nőtt fel, örömét lelte az úszásban, és amit hosszú idő alatt megtanult, az mostanra a természetévé vált, idézte.

– Azt hiszem, szép kép ez arról, mit jelent beleszokni önmagunkba. Ismerni a vizet, és ismerni magunkat benne. Érezni, mikor kell erőt kifejteni, és mikor engedhetjük, hogy vigyen bennünket. Talán nekem is érdemes néha megállnom a könyvsorok között, és hagynom egy kicsit azokat a rakoncátlan könyveket. Csak hallgatni, ahogy a gyermekek mesélnek. Ők most tanulják a saját mozdulataikat. Az Önök történetei, szavai, példái pedig részei annak a közegnek, melyben felnőnek. Sok mindent visznek majd tovább abból, amit Önöktől kapnak – emelte ki Nagy Balázs, majd így zárta gondolatait: De ma Önöket ünnepeljük. Mindazt, amit megéltek, és mindazt is, ami még Önökre vár. Azt kívánom, hogy legyen idejük és erejük ahhoz, ami örömet ad. Legyen, akivel megoszthatják a történeteiket, és legyen, aki kíváncsian meghallgatja őket. És kívánom, hogy ezen a hosszú úton egyre otthonosabban érezzék magukat, akár az az öreg, akit Konfuciusz ki akart menteni, de ő nem szorult rá. Otthonosan a világban, egymás között és önmagukban.

A köszöntő után Szenes Iván Show címmel Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita műsora következett a The Old Show Partyzenekar közreműködésével. Az ünnepnapi program zárásaként állófogadáson látta vendégül a megjelenteket az önkormányzat.

Délelőtt: a Paksi Egészségfejlesztési Iroda várta az érdeklődőket. Elérhető volt artériás érszűkület vizsgálat, mely átfogó képet ad az érrendszer aktuális állapotáról, Bemer fizikai érterápia konzultáció személyre szabott szaktanácsadással és készülékkipróbálási lehetőséggel, memóriaműhely interaktív feladatokkal, pszichológus vezetésével, valamint gyógytorna-előadás és tanácsadás a mozgásszervi betegségek kialakulásáról, megelőzéséről és kezeléséről.