Hógolyó – Tábori Emese
Adorján György nyugdíjas tanár azt kérdezte Tábori Emesétől, mikor és miért énekel hamisan egy énekesnő.
„Tanár úrka” – mert mi mindmáig így hívjuk – az ESZI-s osztályfőnököm volt. A mai napig nagyon ragaszkodunk hozzá, második apukaként tekintettünk rá. A kérdése mögött valószínűleg a régi, közös összejövetelek állnak, amikor felszabadultan énekeltünk. Olyankor nem a tökéletes hangokra figyelek, elengedem magam, nincs megfelelési kényszer, belefér a hamis hang is. Amikor a barátokkal az autóban teli tüdőből éneklünk, meg is jegyzik: „Te biztosan énekes vagy?” A próba viszont zárt, intim dolog, nem szeretem, ha hallgatnak. A közönség már a kész műsort hallja. Klasszikus zeneiskolai képzést nem kaptam, Baján énektanárnál képeztem a hangomat, Szekszárdon egy évig jártam a Hangszerelem Zenestúdióba Hauszer Beához. Kottát olvasni nem tudok, hangszeren csak alapszinten játszom – eddig nem is volt rá szükségem, a dallamok és a hangok ösztönösen jönnek. Nálam az éneklés a szívből jövő hobbiról és az örömről szól.
„A hobbi szintet kimaxolom az énekléssel” – fogalmaztál a Paletta áprilisi műsorában. Hogyan menedzseled a gazdasági elemző munka és a levelezőn végzett egyetem mellett a sok fellépést?
Sok fellépésem van, zenekarokkal és egyedül is, de szezonálisan: adventkor olykor pénteken, szombaton és vasárnap is megyek. Januárban, februárban kevesebb van, a teraszok nyitásakor indul be újra. Menedzserem nincs, magam osztom be az időmet. A telefonos naptáram nélkül már nem tudnám követni az eseményeket.
A Talentum Hungaricum tehetséggondozó program résztvevőjeként tavasszal a Magyar Zene Házában is felléptél. Milyen volt nyáron a Művészetek Völgye?
A program közben jött a lehetőség: a Talentum Hungaricum kapott egy udvart, én pedig egyórás műsoridőt. Mivel a duótársam, Jenei Ádám nem ért rá, egyedül pedig nem szerettem volna színpadra állni hangszeres kíséret híján, más megoldást kerestem. A mentorunk, Gubik Petra többi énekes mentoráltjával már év közben találkoztunk, és annyira egy hullámhosszra kerültünk, hogy megbeszéltük: fellépünk hárman. Kovács Aliz segített zongoristát találni, a Budapest Music Centerben pedig mindössze négy óra alatt összeraktuk az egész műsort – ráadásul úgy, hogy mi négyen akkor találkoztunk életünkben először! A Művészetek Völgyében végül P’s Girls néven adtunk egyórás koncertet, amiben benne van a „peace” áthallás is, de leginkább a „Petra lányai”-ra utal.
Azt mondtad, nincsenek véletlenek. Közben sok véletlen alakította a zenei karrieredet. Két tévés tehetségkutató nem jött össze, a Talentum Hungaricumban viszont egymásra találtatok. Lesz folytatása a P’s Girlsnek? És a paksi formáció egyre állandóbb.
Egyik sem véletlen. Az ember úgy gondolja, hogy micsoda véletlen, de biztos, hogy mindegyiknek oka van. Mindegyik azért történt, hogy most ott legyek, ahol vagyok. A Talentum Hungaricumban egy évig voltam ösztöndíjas, ez egy hónapja lezárult. A P’s Girls alkalmi formáció marad. A programban mi, mentoráltak írtunk egy dalt Petrával, stúdióban felvettük, videóklip is készül hozzá. Ha minden jól megy, pár hónapon belül megjelenik a YouTube-on. Nagyon remélem, hogy a paksi csapatunk, a Groove Poetry állandó formációvá válik, ezen dolgozunk.
A Palettában arról is beszéltél, hogy szeretnél teljesen önfeledt lenni a színpadon, saját műsorral, saját dalokkal. Hol tartasz ebben? Mire készül a YouTube-csatornád?
A tolnai zenekarommal szeretnénk bekerülni a Talentum Hungaricum idei évadába. A korábbi RockWave mára akusztikus formációvá alakult, idővel a neve is változni fog. Beck Szabolcs és Szűcs Barna több hangszeren játszanak, saját dalaink és feldolgozásaink is vannak. Dalszöveget már én is írtam, de gitáron és zongorán még nem vagyok elég magabiztos egy teljes szám önálló hangszereléséhez. A fiúk dalaiban viszont nagyon megtalálom magam. Úgy érzem, ez az én utam.
Az egyéves ösztöndíjas időszak sokat adott, inspiráló volt: Gubik Petra segített a dalok kidolgozásában, együtt zenéltünk, voltak koncertek, stúdiófelvételek, workshopok. Különösen emlékezetes élmény, amikor Müller Péter Sziámival és Furák Péterrel például kalapba dobott szavakból, érzésekből és mondatokból húztunk, azokból írtunk dalszöveget.
A YouTube-csatornát a pályázathoz hoztam létre, ott kell bemutatni a repertoárt. Pár héten belül az új formációval töltök fel dalokat, sajátokat is. Nagyon szeretnénk idén bekerülni a programba Péterfy Bori mentoráltjaiként.
Januárban végzek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen, akkor remélem majd több szabadidőm lesz akár dalírásra is. Hobbiként azért tekintek az éneklésre, mert ugyanannyit foglalkozom vele, mint más a saját hobbijával, a sportolással, a főzéssel vagy az olvasással. Mindenre nyitott vagyok, ami zene, de így én határozhatom meg, hogy mi fér bele az időmbe és a lelkivilágomba. Kíváncsian várom, mit hoz a jövő.