téglagyár

Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története IV. rész

telepaks , , ,

A paksi téglagyár történeténél ott járunk, hogy 1949-ben, a gyár állami tulajdonba vétele után a Tolna Baranyai Téglagyárak Nemzeti Vállalata az újlaki téglagyárból érkező Kuczián Jánost nevezte ki gyárvezetőnek.
Ezzel egyidejűleg a háború után végzett újjáépítő munka elismeréseként Gosztonyi Jánost tették meg a téglagyár műszaki vezetőjének. A gyárak bár önálló egységet képezve, de teljes mértékben központi irányítással működtek, mindent alárendelve a termelési mutatóknak.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története III. rész

telepaks , , ,

A hosszú évekig felszámolás alatt álló Paksi Gőztéglagyár Rt. 1907. tavaszára kitűzött nyilvános árverésén eladta a téglagyárat ingatlanokkal és teljes felszereléssel együtt a budapesti Gedeon és Kont cégnek. Az új vezetés nagy tervekkel kezdte az üzemet modernizálni.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története II. rész

telepaks , ,

Paks északi részén futó löszfal, a Sánchegy lábánál már az 1890-es évektől folyt kézi erővel végzett téglagyártás, illetve téglavetés. Ekkor még a szárított vályogból rakott máglyákat tábori kemencékben égették ki.
A területen azt követően épült ki a gőzüzemre berendezett téglagyári telep, amikor 1894. május 24-én tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Paksi Gőztéglagyár Rt.

Tovább
Hírek 

Téglaporos a kalapom – könyvbemutató volt a városházán

telepaks , ,

„Téglaporos a kalapom” címmel jelent meg a paksi téglagyár utolsó igazgatójának, Ritter Józsefnek a könyve, amely a gyár 120 éves történetét dolgozza fel. A Duna-korzó Polgári Egyesület, valamint a paksi önkormányzat humánpolitikai bizottsága által támogatott kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön.

Tovább