Paks északi részén futó löszfal, a Sánchegy lábánál már az 1890-es évektől folyt kézi erővel végzett téglagyártás, illetve téglavetés. Ekkor még a szárított vályogból rakott máglyákat tábori kemencékben égették ki.
A területen azt követően épült ki a gőzüzemre berendezett téglagyári telep, amikor 1894. május 24-én tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Paksi Gőztéglagyár Rt.
„Téglaporos a kalapom” címmel jelent meg a paksi téglagyár utolsó igazgatójának, Ritter Józsefnek a könyve, amely a gyár 120 éves történetét dolgozza fel. A Duna-korzó Polgári Egyesület, valamint a paksi önkormányzat humánpolitikai bizottsága által támogatott kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön.
Tovább
Rock dübörgött a téglagyárban – írtuk nemrégiben annak kapcsán, hogy a Hungarokarma zenekar jórészt a paksi téglagyárban rögzítette új videóklipjének
TovábbA paksi téglagyári feltárás országos jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánítását kezdeményezte a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a téglagyár területén található
TovábbTöbbször betörtek és nyolc mázsa horganyzott fémlemezt loptak el a téglagyár épületének tetejéről – az eset még június derekán történt,
TovábbSzárnyra kapott a hír, miszerint lebontják a paksi téglagyárat, ezért lapunk megkereste a létesítmény tulajdonosát. A bontási munkálatok tervezése folyamatban
Tovább