Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.19. – A németek kitelepítése Paks környékéről (1. rész)

1945 októberében a kommunista belügyi államtitkár Pakson tartott beszédében már vázolta a németek küszöbön álló kitelepítését, Paks azonban elkerülte a nagyobb kitelepítési hullámot, köszönhetően annak, hogy az elmagyarosodott svábok 1941-ben már csak elenyésző számban vallották magukat németnek. Más volt a helyzet a szomszédos Dunakömlődön, ahol az erős német identitás mellett Volksbund sejt is alakult, majd 1945 nyarán a kitelepítések előkészítéseként megkezdődtek az erőszakos kilakoltatások és összetelepítések.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.05. – 80 éve történt: Légcsavar a búzamezőben

Paks határában 80 éve történt repülős szerencsétlenség két fiatal áldozatára emlékezünk a hidegvölgyi repülős emlékmű történetének felelevenítésével. 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombázás Budapestet, ami több mint 1000 halálos áldozattal és súlyos anyagi károkkal járt. Válaszul magyar repülőgépek szálltak fel Ferihegyről, az egyikben Zsámboki Dezső őrmester pilóta és Sallós Géza felvidéki, hódosi származású repülős őrvezető ült. Küldetésük Paks határában tragédiával végződött.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.08. – Svábok asszimilációja III. rész

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.12.08. – Eltűnt települések (1. rész)

Paks határában kirándulva sokan nem is gondolnák, hogy a környékbeli erdők, szántóföldek helyén egykor virágzó falvak, puszták álltak, amelyeket aztán elsodort a történelem és már nincs, aki emlékezne rájuk. Ilyen besenyő eredetű települések voltak egykor a Paks melletti Akalacs és Kanacs.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.11.03. – Boszorkányperek Pakson (1. rész)

Könyves Kálmán királyunk óta tudjuk, hogy boszorkányok márpedig nincsenek, mégis a boszorkányhit éppoly lényeges eleme volt még a 18. századi társadalom tudatvilágának is, mint maga a vallás. A Tolna vármegyei boszorkányperek Simontornyán a rendes vármegyei büntetőtörvényszéken folytak, melyekből most a Pakshoz kötődő megdöbbentő eseteket elevenítjük fel.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.09.22. – A Novák-kúria története I. rész

A Novák-kúria történetével folytatódik a TelePaks Városmarketing Gyémánt-díjas helytörténeti magazinja. Az adásból kiderül, ki volt az a nemes lelkű községi orvos és amatőr régiségbúvár, aki a 19. század közepétől családjával lakta a hajdan impozáns kúriát. Megismerjük a karitatív lelkületű kórházigazgatót, aki gyűjteményéről is le tudott mondani a köz javára. Dr. Novák Sándor élete és munkássága következik.

Tovább

Paletta – 2023.09.21. – Három Gyémánt díjat kapott Paks

Három gGyémánt díjat kapott Paks. A marketing szövetség a Paksi BorBála elnevezésű kulturális programot, Az eltűnt városkép nyomában című televíziós sorozatot, valamint a Paksi Közlekedési Kft. által fejlesztett Traffipaks telefonos applikációt ismerte el. A díjazottakról szól mai magazinunk.

Tovább

Gyémánt díjakat kapott Paks

Három Gyémánt díjat nyert Paks a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet által meghirdetett idei pályázaton. A Paksi BorBála, a TraffiPaks mobilapplikáció, valamint a TelePaks helytörténeti magazinja „Az eltűnt városkép nyomában” nyerte el a rangos elismerést.

Tovább

Újabb Gyémánt díjak Paksnak

Három Gyémánt díjat kapott Paks a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet által meghirdetett idei pályázaton. Rendezvény-esemény kategóriában a Paksi BorBálával, marketingkommunikációs megoldások és tartalom kategóriában a TraffiPaks mobilapplikációval, marketingstratégiai, márka és identitásépítési, arculati programban pedig Az eltűnt városkép nyomában című helytörténeti magazinnal pályázott az önkormányzat…

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.09.08. – Szelle Zsigmond emlékezete

A magazin ezen részében a paksi gyökerű Szelle Zsigmond járásbíróról emlékezünk meg, aki azon elfeledett, műkedvelő régészeink közé tartozik, mint amilyen Novák Sándor is volt. Eleinte a katonai, majd a közigazgatási pályán kereste a helyét, végül a bírói hivatást választotta. A dunaföldvári évek alatt lett nagy szenvedélye az archeológia, a régészet, és szabadnapjain két napszámossal járta a környéket, itt-ott ásatva kutatta a múlt emlékeit. Ebből nőtte ki magát a Szelle-múzeum, mely a paksi polgári fiúiskola unikális gyűjteményeként szolgálta az oktatást egészen 1945-ig.

Tovább