Jelentés a hazai atomenergia alkalmazásának biztonságáról

Kettőszázhetven oldalas dokumentumban foglalja össze az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, elmúlt három évre vonatkozó összefoglalóját. Az anyag, amelyet Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett az Országgyűlés elé, a parlament.hu oldalon olvasható. 2009-et, 2010-et és 2011-et illetően is megállapítja az OAH, hogy a hazai nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat. A paksi atomerőmű, a kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek.

A nukleáris hatóságot az atomtörvény kötelezi arra, hogy évente jelentést készítsen a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról.

2009-ben, az atomerőmű 15 427,2 GWh villamos energiát termelt, a hazai villamosenergia-termelés 43%-át adta. Az összefoglaló a jelentősebb események között említi, hogy a 3. blokkon is befejeződött a teljesítménynövelés, így már mind a négy blokk a korábbi szint 108%-án üzemelt. Folytatódtak az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos munkálatok is.

Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, majd ez alapján létrejön a Lévai Projekt, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tároló 2018. november 30-ig üzemelési engedélyt kap, és megkezdi az átállást új típusú üzemanyagra a KFKI kutatóreaktora.

„Összefoglalóan megállapítható, hogy a nukleáris létesítmények 2009. évi biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat.” – áll a jelentésben, amely arra is kitér, hogy a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál egy esetben túllépték az Üzemeltetési Szabályzatban meghatározott korlátokat, a Paksi Atomerőműben pedig egy INES-2 besorolású esemény történt.

2010-ben a Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 42,1%-át adta a 15.760,6 GWh-nyi termelésre. Az év jelentősebb történései között volt, hogy a hatósság a 3. és 4. blokkokra kiadta a tervezett üzemidő végéig érvényes üzemeltetési engedélyeket, az ütemezésnek megfelelően haladtak az üzemidő növelésével kapcsolatos munkálatok. Az összegzés, hasonlóan az előző évhez azt mondja, hogy a nukleáris létesítmények 2010. évi biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat, a hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékek túllépésére sehol sem került sor.

2011 különleges év volt a fukusimai baleset miatt, amely ráirányította a figyelmet az atomerőművek biztonságára csakúgy, mint az év második felében tapasztalt radioaktívjódkoncentráció-növekedés, amelyről kiderült, hogy Budapestről, egy orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú  jód-izotópgyártással foglalkozó cég számlájára írható. Ennek az évnek a krónikájához tartozik a magyar EU elnökség, amely uniós tanácsi szinten vezető szerepet vállalt a fukusimai eseményekre reagálás megszervezésében. Jelentős eredmény, hogy a tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában – több más anyag mellett – sikerült konszenzussal lezárni az unió első, radioaktív hulladékok elhelyezésével foglalkozó irányelvének szakmai vitáját.

2011-ben fordulópontjához érkezett az atomerőmű üzemidő-hosszabbítási programja, a társaság benyújtotta az OAH-hoz az 1. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat.

A paksi atomerőmű továbbra is stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában: 15.685 GWh villamos energiát termelt, így a hazai villamosenergia-termelés 43%-át adta.

A jelentés erre az évre vonatkozóan is azt állapította meg, hogy a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének általános értékelése megfelelő eredményt mutat, a hatósági korlátok túllépésére nem került sor.