A támogatási rendszer és az együttműködés volt a fókuszban

Fotó: Gáncs István a TEIT alelnöke és dr. Filvig Géza a TEIT elnöke. Forrás: dr. Filvig Géza Facebook-oldala

A nukleáris létesítmények körzetében működő ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások vezetői és a kormányzat képviselői tartottak online tanácskozást a közelmúltban a társulások támogatási és együttműködési rendszeréről.

A paksi atomerőmű körzetében lévő települések alkotta Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulást (TEIT) dr. Filvig Géza elnök, Kalocsa polgármestere, valamint Gáncs István alelnök, Tengelic polgármestere képviselték. Gáncs István tájékoztatása szerint 2020 derekára tervezték az egyeztetést, de a hosszas előkészületek ellenére a személyes találkozásról le kellett mondani, és a járványügyi előírásoknak megfelelően, online térben zajlott a találkozó.

A négy hazai társulás vezetői a Paks II. beruházásért felelős miniszterrel, Süli Jánossal, Kovács Pál államtitkárral, valamint Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárral, Kádár Andrea Beatrix energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és Rétvári Bence országgyűlési képviselővel folytattak tárgyalásokat.

Gáncs István azt mondta, időszerű lenne aktualizálni a társulásokat érintő együttműködési megállapodásokat és azt szabályozó Atomtörvényt. – Egyrészt a leszerelési folyamatok előtt állunk, másrészt a Paks II. projekt miatt is úgy gondoljuk, hogy ennek szükségességét látná a négy társulás. Ebben nincs döntési jogunk, de szeretném, ha a négy társulás vezetése legalább egy delegálttal, tanácskozási joggal részt vehetne – mondta Gáncs István.

Dr. Filvig Géza elnök közösségi oldalán arról adott hírt, hogy „az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatási rendszerének felülvizsgálata” volt a megbeszélés témája. – Bízom benne, hogy az elnöktársakkal kezdeményezett találkozás eredményes és sikeres közös együttműködéssel folytatódik a jövőben – fogalmazott.

Az Atomtörvény 1998. január 1-jével hozta létre a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolását, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító, elkülönített állami pénzalapot, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot. Az Atomtörvény lehetőséget és financiális hátteret biztosít ahhoz, hogy kiégettüzemanyag-tároló, a radioaktívhulladék-tárolók és az ahhoz kapcsolódó kutatásoknak helyt adó település és az azzal területileg határos települések társulásai részt vállaljanak az ellenőrzési, tájékoztatási és információs feladatokból.