Süli János: Kivételes feladat, amit most végzünk

A Paks II. beruházás, egy új atomerőmű építése kivételes és egyben izgalmas feladat is – mondta a Paksi Hírnöknek adott interjújában Süli János. A projektért felelős minisztert a beruházás előrehaladásáról, a kapcsolódó fejlesztésekről is kérdeztük.

– 2029-ben, illetve ’30-ban tervezik hálózatra kapcsolni a két új blokkot. 2021-ben mennyivel kerültünk közelebb ehhez a fontos lépéshez?

– Aki az atomerőmű környékén, a város déli határában jár, láthatja a munkagépeket, a földből kinővő acélszerkezeteket. Az építési folyamat napról napra halad, az engedélyezési és a terepmunka tekintetében is sok feladatot elvégeztünk már. Mi, akik itt voltunk a ’80-as években a négy blokk építésénél, üzembe helyezésénél, már érezzük azt az izgalmat, amit akkor is átéltünk. Egy páratlan ipari remekmű, egy atomerőmű építésének izgalmát! Persze más most, sok-sok tapasztalattal a hátunk mögött és más volt akkor, de egy dolog nem változott: kivételes feladat az, amit mi végzünk. Jó érzés látni a Paks II. projekten dolgozó fiatalokat, hogy milyen eltökéltek és felelősségteljesek. Örömteli látni a lelkesedésüket, hiszen sokan az ország távoli szegletéből jöttek ide, hogy részt vegyenek ebben a munkában.

– Mik a legfontosabb mérföldkövek?

– Folyik a legkomplexebb engedélyezési folyamat, a létesítési engedély elbírálása. Meggyőződésem, hogy 2022-ben már a létesítés fázisába lépünk. Sok fontos engedélyt megszereztünk, legutóbb éppen az atomerőmű szívének számító reaktortartályok gyártásiengedély-kérelmét állították össze és nyújtották be a hatósághoz a kollégák. A reaktortartályok legyártásához és beszereléséhez 36 hónapra van szükség. Közben készülnek azok az épületek, létesítmények, ahonnan kiszolgálják majd ezt a gigantikus építkezést.

– Lassan valóban nem lesz olyan szeglete a városnak, ahol ne látnánk az építkezés nyomait. Az ipari park fejlesztése hol tart?

– Folyik az új iparipark-területek kialakítása, az irodakapacitás megteremtése, a raktározási és ipari tevékenységre alkalmas csarnokingatlanok létesítése. A cél, hogy a térségben letelepedni kívánó cégek részére kiemelt gazdasági övezet jöjjön létre a meglévők mellett új, előközművesített ipari területek kialakításával, a már használatban lévő ipari ingatlanok felújításával és újak megvalósításával. Az ipari park fejlesztése a munkahelyteremtés motorja lesz.

– Nagyon felbolydul majd az élet…

– Ez kétségtelen. Egy ilyen beruházás felpezsdíti a város és környéke életét, sok új lehetőséget hoz. A kellemetlenségeket, a környezetre gyakorolt hatást igyekszünk minimalizálni. A kitermelt földet például olyan szomszédos területeken helyezzük el, amelyek megközelítéséhez a 6-os utat sem kell használni. Közben komoly úthálózat-fejlesztésbe fogtunk, melynek első fázisában mára gyakorlatilag minden, Paksra vezető út megújult. Összegében több mint 330 kilométernyi szakaszt újítunk fel és további 60 kilométernyi új út épül Tolna, Fejér, Baranya és Bács-Kiskun megyében. Az új Kalocsa–Paks híd építése is terv szerint halad. Komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy ezek a fejlesztések fenntarthatók és innovatívak legyenek. Például elektromos autóbuszok fogják szállítani a munkásokat, valamint a számukra épülő szálláshelyek energiaellátása során megújuló energiaforrásokra is támaszkodunk.

– Eleinte magányos harcosnak tűnt hazánk az atomerőmű-építési elképzelésével, most viszont mintha más szelek fújnának…

– Az ellátásbiztonság mellett napjainkban fókuszba került a klímavédelem is, így felértékelődött annak jelentősége, hogy egy atomerőmű működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással Az Európai Unió történetében még sohasem voltak olyan magasak az áramárak, mint napjainkban. Az atomerőművi villanytermelés önköltségében az üzemanyag alig 5-10 százalékot tesz ki. Ráadásul az atomerőművek mindig rendelkeznek legalább két évre elegendő üzemanyagkészlettel, tehát árstabilitás szempontjából is rendkívül megbízhatóak. Régóta mondjuk, hogy ha egyszerre akarunk ellátásbiztonságot, olcsó áramot és tiszta energiát, az atomenergia az egyetlen, ami szóba jöhet. Európában – de világszerte is – egyre több ország jut ugyanerre a következtetésre és sorra jelentik be, hogy atomerőművet építenek. A magukat zöldnek nevező kritikusainknak lassan új muníció után kell nézni, mert egyre több elismert nemzetközi szervezet mondja ki: az atomenergia a leginkább klímabarát energiaforrás. Legutóbb Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legújabb tanulmánya is kiállt a nukleáris energia mellett. Tanulmányuk egyértelműen kimondja, hogy ha az egyes villamosenergia-termelési módokat a teljes életciklusra vonatkoztatva elemezzük, akkor a legkisebb szén-dioxid-egyenértékkibocsátással az atomerőművek rendelkeznek, megelőzve a nap- és a szélerőműveket. Azaz az atomerőművek a leginkább klímabarát áramtermelők. Éppen néhány hete Pakson a visegrádi országok képviselőivel közös nyilatkozatot írtunk alá arról, hogy országaink elkötelezettek az atomenergia alkalmazása mellett. Deklaráltuk, hogy az atomerőművek elősegítik az Európai Unió éghajlat-semlegességi célkitűzésének elérését, közben erősítik az ellátásbiztonságot és tiszta áramellátást biztosítanak meg¬zethető áron. Fontos tény az is, hogy az ünnepek közeledtével – amikor az átlagos téli áramfogyasztást megnövelik a díszkivilágítások – sorra dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok. Az új blokkok révén az igény jelentős részét Paksról tudjuk majd továbbra is biztosítani. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy magam és kollégáim nevében áldott, békés ünnepeket kívánjak a Paksi Hírnök minden olvasója számára.

(Forrás: Paksi Hírnök, 2021. december 17., XXX. évf. 24. szám)