Kihívások az atomenergia-iparban
A paksi atomerőművel kapcsolatos hírekben júliusban a blokkok leterhelése volt az uralkodó téma. Többször csökkentették a reaktorok teljesítményét a Duna-víz hőmérsékletnövekedése miatt. A jelenség – mint a portfolio.hu részletes elemzésében is olvasható – nem egyedi, Európa legnagyobb atomenergia-használója, Franciaország is szembesül hasonló kihívásokkal. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) adatai szerint a világ atomerőműveinek 45 százalékát tengervízzel, 15 százalékát tavak, 14 százalékát pedig folyók vizével hűtik, míg a fennmaradó 26 százalékot hűtőtornyokkal, lényegében léghűtéssel.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése, ugyanakkor éppen a globális felmelegedés – a természetes vizek hőmérsékletének emelkedése – állítja kihívások elé az atomenergia-ipart. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése csökkenti a blokkok hatásfokát, a környezetvédelmi előírások betartása érdekében pedig teljesítménycsökkentésre is sor kerülhet, ahogyan az elmúlt hetekben meg is történt a paksi atomerőműben is. A portfolio.hu összefoglalójában olvasható, hogy a paksi atomerőmű bruttó beépített teljesítőképessége 2026,600 MW, ebből levonandó az erőmű valamivel több mint 5 százalékos önfogyasztása. Télen a termelés 1950 MW körül alakul, míg a MAVIR adatai szerint július végén ez az érték 1840 MW körül mozgott.
A júliusi hőhullámok miatt a világ harmadik legnagyobb nukleárisenergia-termelő kapacitásával rendelkező Franciaországban is csökkentették az atomerőművek termelését. Az ország atomerőművei üzemidejének meghosszabbítását és új reaktorok építését tervezi, ezért a hűtővíz itt is kulcskérdés. A közelmúltban az ország legfőbb ellenőrző intézménye, a számvevőszék vizsgálta a klímaváltozás lehetséges hatásait az ellátásbiztonságra, nukleárisenergia-termelésre. A márciusban ismertetett következtetései szerint a nukleáris iparnak számolnia kell a vízkészletekre nehezedő növekvő igénybevétellel, és lépéseket kell tennie a vízhiányos helyzetekhez való alkalmazkodás érdekében.