Jó napot, mi újság? – Tábori Emese
– Nincsenek véletlenek – mondja Tábori Emese, akinek élete a zene. Legutóbb a Csengey kulturális központ megújult színháztermének avatóján hallhattuk a hangját az Elmondom hát mindenkinek című produkcióban.
Tábori Emese kisgyermekkorában Pakson, majd szülei válását követően Medinán is élt. Azt gondolja, a sors akarta így, hiszen Medinán volt lehetősége gitárszakkörre járni, ahol az is kiderült, hogy jó énekhangja van. Ez akkor még népdaléneklést jelentett Cinegemadár versenyekkel, ahol különdíjat is nyert társaival, mégis úgy érezte, hogy nem a népdaléneklés az útja.
– Anyukám talált egy hirdetést a bajai musicaltáborról. Akkor 11-12 éves, félénk kislány voltam, de elmentem oda. Nagyon megszerettem a musicalt, tetszett, hogy színészet, éneklés, tánc egy helyen. A következő évadban felvettek a Bajai Fiatalok Színházába, ahol két évig voltam tag. Színi szakkörre és magánének tanárhoz is jártam. Amikor felvettek az ESZI-be, akkor abba kellett hagynom ezeket. Pénzügy-számvitelt tanultam, ami ellen tiltakoztam az elején, mert énekes szerettem volna lenni, nem könyvelő. Visszajártam a bajai nyári musicaltáborokba, csodálatos élmény volt, nagyon sok lehetőséget kaptam Vágó Zsuzsitól, Simon Bogitól. Tizenegyedik osztályban érett meg bennem, hogy nem feltétlenül mentem volna jó irányba, ha a színházat választom, abba is hagytam a lázadozást.
A középiskolában különböző rendezvényeken énekelt Emese. Az egyik ESZI bálon varázsolta el hangjával az embereket, aminek köszönhetően bekerült a zenekarok világába.
– Az első fellépésem a Partwish zenekarral volt Szekszárdon, egy majálison. Onnan számolom a zenekari létem kezdetét. Egy idő után azt éreztem, hogy nem fejlődök, egyik zenekarból a másikba mentem. Aztán a szekszárdi Hangszerelem zenestúdióban tanultam, Häuser Beátánál. Ő segített abban is, hogy ki tudjon nyílni a hangom a következő együttesben, a Beck Szabolcs vezette Rock Wave-ben. Amikor megkeresett, megkérdeztem: hallottátok már a hangom? De megpróbáltam, és magam is meglepődtem. Apukám azt mondta: na, ez vagy te. Gerjenben a Duna Rock Fesztiválon is felléptünk, hatalmas energiák szabadultak fel, ami teljesen feltöltött minket. Azt a visszajelzést kaptam a közönség soraiból: nem gondolták, hogy egy ekkora kislányban ilyen nagy énekhang lakozik – idézte fel Emese.
Felmerült a kérdés, hogy a televíziós zenei tehetségkutatók közül megpróbálta-e valamelyiket. Az X Faktorban tavaly egészen a táborig jutott, de kórházba került, így nem tudott részt venni tovább a versenyben. Idén pedig épp a Megasztár válogatója előtt hívták az atomerőműbe dolgozni…
– El kellett döntenem, hogy a biztos pontért elengedek-e egy nagy lehetőséget…
Hiszem, hogy a sors úgy formálja az utamat, ahogy jó nekem.
Úgy érzem, hogy ki tudom bontakoztatni a tehetségemet munka mellett is, ami biztonságot ad nekem – emelte ki.
Emese arról is beszélt, hogy jelentkezett a Talentum Hungaricum ösztöndíjpályázatra. Ha elnyeri a lehetőséget, Gubik Petra vagy Rúzsa Magdi lesz a mentora, tíz hónapon keresztül havonta találkozik vele, fellépéseket – például az A38 Hajón –, stúdiófelvételeket biztosítanak számára.
Legutóbb Pakson, a Csengey Dénes Kulturális Központ megújult színháztermének avatóján találkozhatott a közönség Emesével, ahol egy helyi, alkalmi zenészformációval léptek színpadra az Elmondom hát mindenkinek című koncerttel, melyben jellemzően magyar költők versfeldolgozásai szerepeltek repertoáron. Minden pillanatát élvezte az előadásnak, mondta.
Tábori Emese a zene és a munka mellett a Budapesti Gazdasági Egyetemre jár. Kevés szabadidejét is énekléssel tölti, ami kikapcsolja. Emellett figyel arra, hogy rendszeresen látogassa családtagjait és barátait. Tíz éven belül családot szeretne alapítani, és ezen felül is vannak vágyai. – Azt szeretném elérni, hogy teljesen önfeledt lehessek a színpadon, hogy végig az én pillanatomnak élhessek egy saját műsorban, saját válogatással, dalokkal. Egész életemben azzal szeretnék foglalkozni, amit szívből csinálhatok – húzta alá.