Zöld körkép – A jövő kertje: sokszínű, ellenálló és természetközeli
A klímaváltozás okán a megszokott „steril kert” szemlélet helyét lassan egy sokkal természetközelibb, alkalmazkodóbb zöldfelületet kialakító nézet veszi át a parkfenntartásban. Ez alkalommal erről beszélgettünk Fodor-Szurovszki Tünde főkertésszel és Rábóczki-Tóth Ritával, a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlegének vezetőjével.
A klímaváltozás hatása a kertészkedésre
– A klímaváltozás hatásai egyre inkább érzékelhetők: enyhébbek és csapadékszegényebbek a telek, míg a nyarak forróbbak és szárazabbak, állandósultak a hosszan tartó aszályos időszakok, és a rövid idő alatt lezúduló esőzések okoznak villámárvizeket. A változás nyomán új szemléletre van szükség a parkfenntartásban, amely városi környezetben azt jelenti, hogy a zöldfelületeket tudatosan úgy tervezzük és kezeljük, hogy ellenállóbbak legyenek a szélsőséges időjárással szemben – mondja Fodor-Szurovszki Tünde. Mint kifejtette, sokáig az a zöldfelület számított szépnek, amely abszolút rendezett, rövidre nyírt a pázsit, gondosan összegereblyézett az avar, és intenzív fenntartású egynyári virágok díszítik. Ez a „steril kert” szemlélet, és az ennek megfelelő rendszer azonban a jelenlegi klímaviszonyok között már egyre kevésbé fenntartható. Az alacsony diverzitású növényállományok nehezen alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, ezzel szemben a változatos, sokszínű, a megszokott kettő (gyep és lombkorona) helyett három szinten felépülő (gyep, cserjék, fák) növénytársulások rugalmasabban reagálnak. A nagyobb és több szinten élő lombfelület több párát tart meg, ezzel hozzájárulva a hőszigethatás mérsékléséhez, melyre városi szinten óriási szükség van, ezért egyre inkább előtérbe kerülnek az ökológiailag stabilabb parkok, virágágyak. Ezek alapja a biodiverzitás növelése, az őshonos, illetve a jól alkalmazkodó fajok használata, valamint a biológiai növényvédelem fokozása. Az új szemléletben a parkfenntartás egyre inkább megfigyelővé és kísérletezővé válik a folyamatos változások tükrében. Az új eljárások kipróbálása, az azokból nyert tapasztalatok nyomán alakítanak ki új, hosszú távon fenntartható városi zöldfelületet, melyben a természetet nem legyőzni, hanem azzal együttműködni szükséges, és a fajtaválasztásban is ezt kell szem előtt tartani.
A klímaváltozás hatása az élővilágra
A változás nemcsak a növényállományra van nagy hatással, hanem az állatvilág is megszenvedi a következményeit – mondja Fodor-Szurovszki Tünde. Amikor kertet, parkot építünk, egy élő rendszert teremtünk, amiben fontos, hogy a „szövetségeseinkre” is gondoljunk. A beporzók számára kialakított folyamatos virágzással, a madaraknak telepített bogyós cserjékkel az esztétikai előnyök mellett táplálékot és búvóhelyet is nyújthatunk számukra. Különösen nagy szerepük van városi környezetben is, hiszen a klímaváltozás következtében megjelenhetnek korábban ismeretlen kártevők, amelyek egy egyhangú növényállományban komoly károkat tudnak okozni, főképp ha természetes ellenségek híján vagyunk. A diverzitás növelése tehát nemcsak esztétikai vagy ökológiai kérdés, hanem egyfajta „biztosítás” is a jövőre nézve.
Fák és virágok: hogyan, mit, hova?
A tapasztalat szerint városunkban a facsemeték eredési mutatója jó, de a fejlődésük lelassult, mivel a légköri aszályok miatt a túlélésre fordítják az energiájukat. Ennek orvoslására a jövőben nagyobb ültetőgödröket terveznek kialakítani, melyekben a talajminőség javítására, vízmegtartó megoldásokra és biológiai tápanyag-utánpótlásra koncentrálnak, amikkel segítik a fák megfelelő fejlődését. – A biológiai növényvédelem jegyében egy különleges nitrogénmegkötésre képes bacilust permetezünk ki a fáinkra, ami jelentősen növeli a szárazságtűrésüket és a zöldtömeget, mindemellett ellenállóbbá teszi őket a betegségekkel szemben, és segíti a regenerálódásukat is – ismertette Fodor-Szurkovszki Tünde, aki arról is beszélt, hogy az egynyári virágágyások számát csökkentik, és az évelők, a díszfüvek, valamint a cserjék válnak hangsúlyosabbá, ami már több helyszínen észlelhető a városban. Ezek a növények, mint például a szárazságtűrő varjúháj, vagy a félcserje sudárzsálya ellenállóbbak, ráadásul egész évben változatos, szép növényfelületeket biztosítanak. Idén a gyógyászati központnál, valamint a buszpályaudvar mellett teljesen átalakul az ágyások összetétele, illetve a polgármesteri hivatal előtt és az Atom téren is csökkenni fog az egynyári virágok száma. A cél az esztétikum mellett a fenntarthatóság biztosítása.
Talajvédelem – az avar, mint kincs
A növényállomány változatossága mellett a vízmegtartás és a talaj tápanyagtartalmának növelése is egyre hangsúlyosabbá válik. Amellett, hogy az avar télen „takaróként” védi a talajt a kiszáradástól és a fagytól, értékes tápanyag-utánpótlást is biztosít számára. – A tavaly megkezdett „Nem zavar az avar” akció keretében városszerte mérsékeltük a lombhúzások számát és formáját, az őszi lomb több helyen egész télen át védte a talajfelszínt, illetve a cserjeágyások gyökérzetét. A gyorsabb talajba jutás érdekében több helyen felaprítottuk a lehullott leveleket, így tavaszra értékes tápanyaggá formálódott a fejlődő gyepfelület számára. További ökológiai előny, hogy ezzel is élőhelyet biztosíthattunk számos hasznos élőlény számára – összegzett Rábóczki-Tóth Rita. Elmondta továbbá, hogy ahol lehet, az idei évben is folytatják az avar helyben hagyását, és egy új módszert is bevezetnek majd. Úgynevezett lombpihenőket hoznak létre, ezekbe a kalodákba kizárólag lomb és fű kerül, és a későbbiekben helyben használják fel a virág- és cserjeágyásokban, illetve az ültetések során. Egyelőre próba jelleggel két helyszínen helyeznek ki ilyen gyűjtőt, de jó tapasztalatok esetén a kiemelt közterületek szomszédságában is terveznek kitenni majd ilyen tárolókat, városi szinten húsz-harminc darabot. A módszer segítségével csökkenthető a szállítási költség és biztosított a tápanyagok helyben tartása. További célkitűzés a mulcsozás előtérbe helyezése, amit a téli famunkákból visszamaradt saját ágdarálékkal végeznek az évelő- és cserjeágyásokban.
Aktuális munkák a parkfenntartásban
– Jelenleg a cserjeágyások gyomlálása és kapálása zajlik, ezzel párhuzamosan a granulátumos tápanyag-utánpótlás, illetve a mulcs kiterítése. A cserjeültetési szezon a végéhez közeledik, a növényvédelem jegyében pedig már folyamatban van a ragadozó atkák kihelyezése, és hamarosan megkezdődik a permetezés a fentebb ismertetett biológiai készítménnyel. A famunkákkal egyelőre végeztünk; a következő egy-két hónapban csak sürgős, elkerülhetetlen beavatkozásokat végzünk, majd szükség szerint ágválogató zöldmetszést és szárazolást ütemezünk. Fűnyírás is zajlott már, ám most állapotfelmérést végeztünk, és nem mindenhol, hanem csak ott nyírtuk a füvet, ahol az valóban indokolt volt. A levágott füvet ezúttal nem gyűjtöttük össze, hanem a területen mulcsoztuk, ezzel is segítve a talaj tápanyag-visszapótlását – összegzett Rábóczki-Tóth Rita.
Kisokos hobbikertészeknek: szemléletváltás a kertekben is
– Helyezzük előtérbe a sokféleséget! Rovarbarát és egyben színes összképet kaphatunk egész évben virágzó szárazságtűrő összeültetésekkel. Tavasszal a hunyor és a hagymás virágok a legkeresettebbek, nyáron hosszan virágoznak a macskamenta, a zsályafélék, a kúp-, illetve kasvirágok, ősszel pedig a varjúháj és az őszirózsák lesznek a kert sztárjai. Ne feledkezzünk meg a virágzó cserjékről sem, az aranycserje, a mahónia és a korai gyöngyvesszők a tavaszt hirdetik, nyáron a levendula, a nyári orgona és a mályvacserje a szárazságtűrés mellett kiváló pollenadó is, ősz elején pedig gyönyörködhetünk a kékszakáll látványos virágtengerében. A madarak meghálálják, ha bogyós cserjéket is ültetünk a kertünkbe, a somfélék, a galagonya vagy éppen a bodza mellett a madárbirsek is kitűnő választásnak bizzonyulhatnak a lazább talajokon is. Kevesebb lesz a gyomosodás, és a kiszáradástól is megóvjuk a talajt, ha az őszi lombot a fáink, cserjéink, évelőink köré terítjük. A kertünk egy kevésbé frekventált szegletében hagyhatunk egy rendezetlenebb, sűrűn ültetett sarkot is, mely kiváló búvóhely lesz a madarak és rovarok számára. Ha télre is marasztalnánk őket, hagyjuk meg az elszáradt, magban gazdag virágfejeket, ha pedig etetőt is kihelyezünk, védett helyre, cserjék közelébe tegyük. Ne feledkezzünk meg a téli-nyári itatókról sem, és cserébe élettel teli, madárdaltól és zümmögéstől hangos, szárazságtűrő kertet szemlélhetünk az év minden napján – összegzett Fodor-Szurovszki Tünde.
Megjelent a Paksi Hírnök 2026. április 10-i számában.