Bizalom, tisztesség, felelősség – interjú Cseh Tamás megválasztott országgyűlési képviselővel

Cseh Tamás, a Tisza Párt jelöltje a következő négy évben Tolna vármegye hármas számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője. Többek között az eddig megtett útról, a térség és Paks jövőjéről, valamint arról is kérdeztük, hogy miként képviseli majd a térség érdekeit a parlamentben.

– Milyen tapasztalatokkal és érzésekkel tekint vissza az eddig megtett útra?
– Számos belső és külső kihívással kellett szembenéznem. Kezdetben meg kellett küzdenem a saját alkalmasságom kérdésével. Voltak kétkedő hangok is, de ezek nem elbizonytalanítottak, hanem inkább megerősítették a belső késztetésemet, igényemet, aminek nyomán rengeteget tanultam és olvastam a közlekedésszervezéstől kezdve az egészségügyig, hogy a lehető legfelkészültebb legyek a feladatra. A külső akadályok közül a félelemkeltés elleni küzdelem volt a legnehezebb, mint a háborús fenyegetettség kérdése, hogy megértsék az emberek, hogy nincs reális esélye a háborúba sodródásunknak. Aztán megdöbbentő volt látni, hogy még olyanok is a rendszer szekerét tolták, akiknek egyébként nem volt érdekük a fennálló rezsim fenntartása. Emellett a szaknyelvet le kellett „fordítanom”, hogy mindenki értse, miért lesz jobb a jövőnk a Tiszával. Ez a folyamat egy hatalmas tanulási út volt – önmagam és az emberek megismerése. Ma már látom, hogy mindez azt a célt szolgálta, hogy most itt ülhessek egy erős felhatalmazással, és a közösségünk iránti mély bizalommal képviselhessem az ügyünket a parlamentben.

– Korábban mennyire ismerte és most mennyire ismeri a térséget?
– Vannak olyan települések, amelyeket egyáltalán nem ismertem. Belecska például tüneményes hely, ma már regényt tudnék írni róla, annyira megismertem és megszerettem. Tavaly februárban történt, hogy autóba ültem, hogy oda megyek; közben áthaladtam Keszőhidegkúton, és mára azt a falut is ismerem. A nulláról indultam, de ma már látom a térség rétegződését. Ha valaki elindul Paksról, mire Simontornyára ér, már más szemléletre van szüksége. Mire pedig eljut Felsőnyékre, ott már senkit nem érdekel, mikor nyitják meg Pakson az egynapos sebészetet. Ott az az elsődleges, hogyan jár a busz Tabra vagy Siófokra, és hogyan jut be a gyerek a középiskolába…

– Hogyan lehet ezt a sokféle adottságot, problémát, igényt összefésülni?
– Számomra a politika valódi értelmét az érteni és megértetni, valamint a tudni és tudatni kettőssége adja meg. Az országosan meghozott döntések azonnal megjelennek helyi szinten is. Ezekről közérthető módon kell tájékoztatni az embereket, ugyanakkor felfelé képviselni az alulról jövő igényeket. A települések forráshoz jutását a pályázati rendszerek is segítik, a képviselő dolga, hogy ha valahol hiányzik a helyi igények megvalósításához szükséges kiírás, közbenjárjon annak megteremtéséért. Szerintem egy országgyűlési képviselőnek nem szabad elveszni az országos ügyekben, ugyanakkor nem szabad lecövekelni kizárólag egy-egy település helyi problémáinál. A cél tehát a kettő összekapcsolása: a kis ügyeket be kell integrálni a nagy országos folyamatokba, a nagy horderejű döntéseket pedig el kell magyarázni a helyi közösségeknek.

– Miben látja a garanciát arra, hogy a Tisza szellemisége megmarad?
– Minden üzenetünk és elképzelésünk átesett már a gyakorlati megmérettetésen, menet közben minden felesleges vagy bizonytalan elem lemorzsolódott.Azt mondhatom, hogy kipróbált emberek képviselnek kipróbált gondolatokat. Tisztában vagyunk a ránk váró kihívásokkal. Hamarosan szembe kell néznünk az államkassza valós állapotával, és az állami rendszerek működési nehézségeivel. Tudjuk, hogy a vezetői pozíciókban elkerülhetetlenek személycserék, de azt is látjuk, hogy ez önmagában még nem változtatja meg a rendszer működését – ahhoz szisztematikus munkára van szükség. Szerencsére a társadalmi igény és a mi kínálatunk most találkozott. Az emberek vágyai nem elrugaszkodottak, pontosan tudják, mi az, ami azonnal, és mi az, ami mondjuk csak egy év múlva javítható. Végezetül a legfontosabb: a tisztesség. A Tisza közösségét becsületes emberek alkotják. Nincsenek hátsó szándékaink, nem akarunk a közpénzhez nyúlni. Ez a fajta morális tartás és korrektség fogja meghatározni a jövőbeni munkánkat is.

– Mi az elvárása országgyűlési képviselőként önmagával szemben?
– A következő négy esztendőben százszázalékos erőbedobással szeretnék dolgozni. Olyan eredményeket akarok elérni, amelyekre büszke lehetek, és amelyek maradandó nyomot hagynak a választókerület életében. Jelenleg minden feltétel adott a közös sikerhez; számomra pedig az az igazi győzelem, ha itt, helyben jó dolgok történnek. A párt már számba vette az életutamat és a munkatapasztalatomat, így van elképzelésük a jövőbeni szerepemről. A leendő miniszter felé – akinek a munkáját segíteni fogom szakbizottságban – azt a kérést fogalmaztam meg, hogy vegye figyelembe, hogy elsősorban országgyűlési képviselőként tekintek magamra, és csak ezt követően szakpolitikusként. Ez a sorrend a jövőben nem fog változni.

– Milyen partnerséget lát szükségesnek az eredményes munka érdekében?
– A lakosság bizalma elengedhetetlen, és mindent megteszek, hogy rászolgáljak. A következő négy év a folyamatos bizalomépítésről szól majd: azt akarom, hogy az emberek érezzék, hogy meghallgatjuk őket. Ha egy ötlet megvalósul, az közös siker, ha pedig valami nem a várt módon alakul, őszinte válaszokat adunk az okokról. A szakmai irányító szerveket illetően jelentős változtatásokra van szükség. Úgy látom, a szakmai kamaráknak és gazdasági tömörüléseknek óriási a felelősségük, hiszen a bizalomépítés és a segítségnyújtás lenne a feladatuk. Ezzel szemben sokszor csak bizonyos érdekcsoportok kiszolgálása történt. Ezen változtatnunk kell, hogy a szakmai képviselet valóban a közösséget szolgálja. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert dr. Sárosi Józseffel másfél éve kiváló munkakapcsolatban állunk, a harmadik képviselő pedig a megyében dr. Szijjártó Gábor, aki határozott szakember, széles látókörű és empatikus. Amikor három ilyen ember vállal felelősséget egy megyéért, az olyan lehetőségeket nyit meg, melyekért öröm lesz dolgozni. Szoros együttműködés lehetséges a környező megyékkel is például a turizmusfejlesztés területén.

– Paks tekintetében hol látja a legnagyobb fókuszpontokat?
– Országgyűlési képviselőként kiemelt prioritás számomra a Paks I. és a Paks II. jövője, valamint a város fejlődése. Atomerőművi dolgozók jelzései alapján látom, hogy az MVM-be való integráció csorbította az őket megillető megbecsülést, ezzel foglalkozni szeretnék. A Paks II. beruházást a ciklus végére stabil pályára állítjuk. Véget vetünk a jogbizonytalanságnak, és nem lesznek kifizetetlen számlák. A korrupcióval szemben zéró toleranciát hirdettünk. A NER-hez köthető, nyilvánvaló túlárazások felszámolása azonnali beavatkozást igényel. Célom, hogy az eddig méltatlanul mellőzött, de szakmailag rátermett és életképes hazai vállalkozások végre valós lehetőségekhez jussanak.
Heringes Anita polgármesterrel együttműködve készen állok képviselni az általa összeállított „top tíz” kérést tartalmazó listát. Szükség van a városvezetés által megfogalmazott több lábon állásra: Paks jövője nem épülhet kizárólag az atomenergiára. Új beruházók bevonzásával stabil jövőképet kell teremtenünk. Paks jóval több egy átlagos kisvárosnál, különleges státuszát és jelentőségét hitem szerint a következő négy évben is meg fogja őrizni, ezért fogok dolgozni.

– Honnan merít majd energiát a munkához?
– A csodálatos feleségem, a szüleim, a fantasztikus felnőtt gyermekeim és az unokám szeretetéből. És a Tisza Szigetekből, melyek tagságának szeretném megköszönni a munkát, óriási kampánycsapat és tanácsadó testület voltak. A továbbiakban is számítok rájuk, velük is folyamatosan kommunikálni fogok, és számítok a véleményükre – kellenek a fékek és ellensúlyok. Érzem a felém irányuló bizalmat, az ezzel járó felelősséget, és ez számomra a legnagyobb hajtóerő.

Megjelent a Paksi Hírnök 2026. április 24-i számában.