Jó napot, mi újság? – Kovács Lajos

Kovács Lajos, a Vetővirág Népzenei Együttes vezetője életét meghatározza a népzene. A Paksi Hírnök sorozatában ez alkalommal őt kérdeztük: jó napot, mi újság?

Kovács Lajos életét meghatározza a népzene. A Vetővirág Népzenei Együttes vezetője a Tolnai úton töltötte gyermekkorát. Édesapját, aki postás volt, gyakran elkísérte, egy ilyen alkalommal találkozott az Akác utcában Lőrincz bácsival, aki citerát, hárfát is készített magának. Jó néhány alkalommal megkérte, hogy zenéljen neki, mert nagyon megszerette a citera hangját. Bár megérintette a zene, a későbbiekben nem foglalkozott vele. Vasszerkezeti lakatosnak tanult Budapesten, a paksi atomerőműben dolgozott 36 éven át különféle pozíciókban, nagyon szerette a munkáját.

Harminckét éves volt, amikor újra kapcsolatba került a citerával. Akkor Dunaújvárosban éltek, és kisiskolás Robi fiát kísérte el a zeneiskolába, ahol a paksi Gutai Istvántól tanult citerázni. Aztán elvitte a kisfiát egy népzenei táborba is, ahol a következő évben maga is ottmaradt, mert látta, micsoda zenei élet folyik ott. Csak az első napon érezte magát furcsán felnőttként a gyerekek között, örömmel tanulta velük együtt a citerázást. Ismereteit autodidakta módon fejlesztette tovább majd, amikor elérte azt a szintet, hogy megakadt az egyéni tanulásban, kért segítséget a paksi zeneiskola tanárától, Lehőczné Ildikótól. Játszott a zeneiskola diákjaiból alakult Kalinkó zenekarban is.

A citeratáborban kapott indíttatást arra is, hogy maga készítse el a hangszert. Kunszentmiklóson ismerkedett meg egy citerakészítővel, akinek a segítségével az egyik tábor ideje alatt el is készítették első hangszerét, és a táborzáró műsoron már azzal muzsikált. Azóta nemcsak készíti, hanem gyűjti is a hangszereket, vagy hatvan öreg citera található a gyűjteményében. Hobbiként ismerősöknek készít hangszert.

Kovács Lajos elmondta, hogy tagja a Magyar Tekerőzenekarnak. Budapesten, a Fonóban havonta próbálnak. A tekerővel egy táncháztalálkozón ismerkedett meg, ahova a paksi zeneiskolával utaztak. Mint mondta, amikor meghallott tizenöt tekerőt egyszerre szólni, annyira megfogta a hangzás, hogy úgy érezte, megállt az idő. El is határozta, hogy kell neki egy ilyen hangszer. Egy citeráért cserébe kapott egy rossz állapotú tekerőt, amit megjavíttatott, majd néhány év múlva vásárolt egy újat. Azóta tekerőn is játszik.

A Vetővirág Népzenei Együttessel most a karácsonyra készülnek egy teljesen új repertoárral, amit a Hattyú, illetve az Árok utca lakóinak adnak elő, a már 2015 óta megszokott jó hangulatú házi koncerteken.

Kovács Lajos 2019-ben vonult nyugállományba, felesége, Kovácsné dr. Hesz Katalin ügyész is követi a napokban, így már együtt élvezik a jól megérdemelt pihenés éveit. Fiúk, Robi régen letette már a citerát, de az unokáknak, Borókának, Zetének és Tomajnak már készült egy-egy hangszer. Kétszáz kilométer a távolság a nagyszülőktől, de havonta egyszer mindenképpen találkoznak. Kovács Lajosék lánya, Vanda Hollandiában él, januárban ő is unokával örvendezteti meg a szüleit. Lajosnak a teljes kikapcsolódást a zene nyújtja, és a műhely, ahol hangszereit készíti, valamint az unokákkal együtt töltött idő. Emellett a ház körül tevékenykedik, de, mint mondja, mindig csak annyit, amennyit a test megkíván…