Zöld körkép – Fókuszban a csapadékvíz és az öntözés

Minisorozatunkban a paksi parkfenntartásról, annak működéséről, a kihívásokról, az ezekre adott válaszokról, megoldásokról, módszerekről is beszélgettünk Fodor-Szurovszki Tünde főkertésszel és Rábóczki-Tóth Ritával, a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlegének vezetőjével. Zárásként a tudatos csapadékvíz-kezelést, vízmegtartást, öntözést helyeztük fókuszba.

Vízmegtartás és hűtés természetesen

– Közös érdekünk, hogy a zöldfelületek feladása helyett dús növényzetű kerteket, minél nagyobb lombfelületet hozzunk létre, megteremtve ezzel azt az élhető, zöld környezetet, amelyre mindannyian vágyunk. Bár napjainkban még népszerűek a letisztult, nagy méretű burkolt felületekkel kialakított, kevés lombfelülettel rendelkező kertek, ezek a klímaváltozás hatásai miatt komoly környezeti terhelést jelenthetnek. Egy ilyen kert nem képes elnyelni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot, ami sűrű beépítésű utcákban az ingatlanokat is veszélyeztetheti. Márpedig Paks domborzati adottságai miatt a nyári heves esőzések súlyos villámárvizeket okozhatnak, amivel van, hogy a vízelvezető rendszer nem tud megbirkózni, ezért fokozott jelentősége van a víz telken belüli megtartásának és későbbi felhasználásának, amennyiben a talajadottságok megengedik. Ez a törekvés egyébként javíthatja a kert talajminőségét, ezzel pedig a növényzet megtartását. A beépítési százalékok maximális kihasználása és az udvarok nagymértékű térkövezése nyomán jelentősen csökken a zöldfelület, ami szintén akadályozza a víz helyben tartását, illetve elszivárgását. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) már előírja, hogy új építéseknél kötelező ciszterna (esővízgyűjtő) kialakítása, ami akadályozza a hálózat hirtelen túlterhelését, késlelteti a vízelvezetést, lehetőséget ad a csapadékvíz későbbi felhasználására. A társasházi beruházásoknál már kötelező a főkertészi egyeztetés is – mondta Fodor-Szurovszki Tünde, aki arról is beszélt, hogy a mai kertekben gyakran nincs, vagy igen kevés a természetes árnyék, amit gyakran mesterséges eszközökkel, például napvitorlával, klímával próbálnak pótolni az emberek, holott egy jól elhelyezett fa sokkal hatékonyabb hűtést biztosít. – A jól betelepített, dús növényzetű udvar nemcsak esztétikus, hanem a mikroklímát is javítja: egy árnyékos kertben akár több fokkal is hűvösebb lehet, ami nem csak a mi személyes jólétünket szolgálja, hiszen ezek városi szinten összeadódnak. A hőszigethatás ellen világosabb színű tető és burkolatok felhasználásával is lehet védekezni, ugyanis a sötét színűek elnyelik a hőt, amit napnyugta után is visszavernek. Természetesen térkövezni nem „bűn”, csak legyen megfelelő egyensúly a szilárd burkolat és a zöldfelület között, illetve törekedjenek a túlméretezés elkerülésére. Egy jól átgondolt tereprendezéssel, ahol a lejtési viszonyok a kert felé irányítják a vizet, nemcsak a növényeiket táplálják, hanem a városi szintű villámárvízi kockázatot is jelentősen csökkenthetik – összegzett a főkertész.

Faültetés: mit, hova és hogyan?

Arról is beszéltek a szakemberek, hogy a tudatos faültetés egyik alapja a helyes fajtaválasztás. Kerülni kell az invazív, gyorsan terjedő, idegenhonos fajokat, bizonytalanság esetén érdemes szakembertől tanácsot kérni. A telepítés során kiemelt szakmai szempont a megfelelő távolságok betartása, hogy a fák kifejlett korukban se „zavarják” egymást, illetve a szomszédokat. A telekhatárok menti ültetéseknél különösen körültekintőnek kell lenni a szomszédviták elkerülése érdekében, a vonatkozó hatályos szabályozást a paks.hu oldalon találják. Figyelni kell a gyökérzet típusára is: a sekélyen gyökerező fajták a vízkeresés során felnyomhatják a szilárd burkolatot, de a gyökérterelő használata épület vagy burkolat közelében minden esetben mérlegelendő. Érdemes szakember véleményét kikérni akkor is, ha „divatos”, de később nehezen kezelhető fajtát választanának, mert a túlméretezett növény gondozása idővel teherré válhat.

Parkfenntartás: okos öntözés, zöldebb jövő

Bár az öntözés nem tudja teljes mértékben pótolni a természetes esőt, a klímaváltozás okán megváltozott csapadékeloszlás miatt a rendszeres, megfelelő vízpótlás kiemelten fontossá vált. – A hatékony öntözés alapja az időzítés és a technika. A gyepet célszerűbb hajnalban locsolni, mert az éjszakai nedvesség kedvez a gombásodásnak, a cserjeágyásokat viszont érdemesebb estére hagyni. A nedvesség megtartását mulcsozással és talajtakarással segítjük. Fontos alapelv, hogy kerüljük a túlöntözést; helyette a „ritkábban, de hosszabb ideig” módszert alkalmazzuk, mert a mélyebben átázott talajban a gyökérzet is lejjebb nyúlik, így a növény ellenállóbbá válik. Az öntözés ütemezésénél kiemelt szempont, hogy a vízmennyiséget a gondozási munkákhoz, például a gyomláláshoz vagy az ültetéshez igazítjuk. A szakmai terv szerint a csepegtető öntözést inkább az esti órákra időzítjük, míg az árasztásos és a kézi öntözéseket a kora reggeli órákban végezzük el – részletezte Rábóczki-Tóth Rita részlegvezető. Fodor Szurovszki Tünde kiemelte, hogy a városi növénytelepítési stratégiát tudatosan abba az irányba kell terelni, hogy felkészüljenek arra, ha esetleg eljön az idő, amikor vezetékes vízből már nem lesz lehetséges az öntözés. Ez különösen a leginkább víz- és tápanyagigényes kultúrát, a füvet érinti. – Ebből a szempontból nagy előnyt és függetlenséget jelent, hogy az Atom téren az öntözőrendszer ellátása saját kútról történik.

Kiépített öntözőrendszer jelenleg az Atom tér mellett a főutcán és a Hősök terén és pár gyermekintézményben üzemel, máshol a virágágyások és cserjék vízellátását továbbra is kézi erővel oldjuk meg – tette hozzá. Az újonnan telepített, valamint az egy-két éves fák gondozásához idén is öntözőzsákokat használnak. Mint elmondták, a tavalyi készlet mellett sok újat is rendeltek, így jelenleg körülbelül 400 darab áll rendelkezésre. A tapasztalataik alapján nemcsak a szakirodalom által javasolt fiatal fákra helyeznek ki öntözőzsákot, hanem a terület adottságait és a növények vitalitását mérlegelve idősebb példányokra is, az Ürgemezőn például tavaly a 4-5 éves fákon is volt öntözőzsák. Az életfa akció keretében tavaly magánkertekbe is adtak öntözőzsákokat a fák mellé. A zsákok nagy előnye, hogy közvetlenül a gyökérzónához juttatják a vizet, és hogy lassan áztatják át a talajt, ezáltal a nedvesség a mélyebb talajrétegekbe szivárog, ami segíti a fa gyökérzetét lefelé, a mélyebb talajvízi rétegek felé terjedni. A zsákokat heti két-három alkalommal is tölthetik a dolgozók, de amennyiben a lakók azt látják, hogy egy zsák kiürült, nyugodtan tölthetnek bele vizet.

Aktuális feladatok a városi zöldfelületeken

– Május 1-jétől kihelyeztük az öntözőzsákokat. A ragadozó atkákat márciusban kitettük a fákra, a védekezés második ütemében pedig megkezdjük a levéltetvek elleni permetezést biológiai szerekkel. Májusban a vadgesztenyelevél-aknázómolyok elleni biológiai védekezés is elindul petefürkészdarazsak telepítésével, ezt megelőzően elvégezzük a már kikelt imágók elleni permetezést szintén biológiai szerrel. Ezekkel a munkákkal a kezelési tervünk szerint haladunk, mellette folyamatosan járjuk a város zöldfelületeit, de ha a lakosság problémás területet lát, jelezzék nekünk, hogy szükség szerint be tudjunk avatkozni. Közterületi permetezéshez igény szerint biztosítunk a lakosságnak általunk használt biológiai növényvédő szert és szaktanácsadást. A növénytelepítés terén is látványos változások várhatók, az elkövetkező hetekben fokozatosan kikerülnek a virágágyakból a kétnyári növények, helyüket pedig egynyáriak veszik át. Két ágyásban teljes egészében évelő növényeket ültetünk, ami a fenntartható vízgazdálkodás miatt is előnyös, hiszen ezek kevésbé intenzív gondozást igényelnek az eredést követően. A fűnyírásnál az új stratégiát alkalmazzuk: magasabb vágási magassággal dolgozunk, a vadvirágos, jó összetételű területeken ragaszkodunk ehhez a módszerhez, bízva abban, hogy a magasabb gyep a nyári forró, aszályos időszakokban jobban bírja majd a szárazságot. A téli síkosságmentesítéshez használt gépeket átállítottuk az öntözési feladatok ellátására. A nyári hőségre készülve az öntözési rend átalakul: a hatékony vízfelhasználás érdekében a kézi öntözést hat, nagy hőség esetén pedig öt órakor kezdjük, és legkésőbb nyolc óráig befejezzük. Azokat az ágyásokat, amelyek nem „csatlakoznak” az ivóvízhálózatra, két öntözőkocsiról látjuk el vízzel – tájékoztatott Rábóczki-Tóth Rita.

Kisokos hobbikertészeknek – vízmegtartás és esőkertek

A csapadékvíz gyűjtésével nemcsak pénzt spórolhatunk, de a növényeink is hálásak lesznek a természetes csapadék megőrzéséért. A gyűjtött vizet felhasználhatjuk a már meglévő ágyásaink öntözésére, de ha nem szeretnénk tartályt elhelyezni a kertünkben, alternatív megoldásként gondolkodhatunk esőkert kialakításában is. Az esőkert egy sekély mélyedésű, növényekkel sűrűn beültetett zöldfelület, amely összegyűjti és helyben elszivárogtatja a csapadékvizet. Egyszerre praktikus és esztétikus, valamint további jótékony tulajdonsága, hogy tehermentesíti a csatornahálózatot, csökkenti a villámárvizek kockázatát, valamint javítja a mikroklímát. Növényválasztásnál olyan fajtákat keressünk, melyek egyszerre bírják a szárazságot és az időszakos vízborítottságot is. Alkalmasak lehetnek például a sás- és zsályafélék, íriszek, réti füzény, pompás varjúháj, kúpvirág, valamint számos díszfű is. Ne feledjük, hogy minden csepp eső ajándék, és amit ma a csatornába vezetünk, az holnap a kertből hiányzik majd – összegzett Fodor-Szurovszki Tünde.

Megjelent a Paksi Hírnök 2026. május 8-i számában.