Az eltűnt városkép nyomában – Paksi katolikus legényegylet
Az eltűnt városkép nyomában című sorozatunk legfrissebb részében a paksi katolikus legényegyletről beszélget dr Hanol Jánossal Gyimóthy Éva.
TovábbAz eltűnt városkép nyomában című sorozatunk legfrissebb részében a paksi katolikus legényegyletről beszélget dr Hanol Jánossal Gyimóthy Éva.
TovábbPakson nemcsak piacok működtek, hanem vásárokat is tartottak. Dr. Hanol János az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében az 1700-as évekbe vezet minket vissza. A helytörténész olyan érdekességekkel oszt meg a nézőkkel mint hogy milyen helyszínen tartották akkor a vásárt, milyen állatokat kínáltak eladásra, és egy moziba illő bűnesetet is felidéz.
TovábbIdén februárban előkerült egy időkapszula az egykori Flórián-házból, a későbbi Kiss Pál Utóda üzletházból annak felújítása során. Mit tartalmazott a tíz centiméteres fadoboz, ki és mikor készítette azt és mit üzent az utókor számára? Dr. Hanol János helytörténész erről beszél majd Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
TovábbAz eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében 1946-tól vesszük sorra azokat a helyszíneket, ahol korábban piac működött, így jutunk el a Villany utcai, fedett árusítóhelyig. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a hetven évvel ezelőtti eseményeket és arról is beszél, miért nem funkcionált soha piacként a Makovecz Imre nevéhez kötődő lakótelepi piactér.
TovábbPaks főtere a Piacz tér nevet viselte 1896-ig. Nem véletlenül, mivel ezen a területen tartották régen a hatalmas tömegeket vonzó piacot. Volt olyan időszak, amikor ide minden nap kitelepültek az árusok. A kofák tejterméket árultak a mai múzeum mögött, a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen. A bazársor végén, az Attila utca alján volt a Csibe köz, ahol szárnyasokat lehetett venni a baromfiárusoktól. A plébánia előtti részen pedig halat kínáltak eladásra a kishalászok feleségei. Az eltűnt Városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel oszt meg a nézőkkel régi paksi piacokról.
TovábbAz eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ezúttal arról beszél, mikor jelent meg az állami oktatás a városban, hol állt a volt községi elemi iskola, és miként oldotta meg 1 tanító 127 gyermek oktatását.
TovábbSzáz évvel ezelőtt az Erzsébet szálló kávézó épületében a Paksi Közgazdasági Bank Rt. működött. A pénzintézet 1922-ben jött létre és egészen 1941-ig látta el ezt a funkciót. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a Szent István téri székhelyépületről, az abban működő bankról és annak vezetőiről oszt meg érdekességeket.
TovábbDeák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.
TovábbDeák Ferenc évente több hónapot töltött Pakson, unokahúgánál, a Szeniczey-kúrián az 1850-60-as években. A haza bölcsének paksi vendégeskedéseiről, szabadidős szokásairól, városhoz fűződő személyes kapcsolatáról és a kúria történetéről lesz szó az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
Tovább1780-ban már állt a Prelátus szomszédságában az a régi kápolna, melyet Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy megbízásából építettek több mint 240 évvel ezelőtt. Ezt a templomot a ragályos betegségek védőszentjeiről, Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték el. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a Rókus-kápolna történetét meséli el dr. Hanol János helytörténész.
Tovább